Távhőszolgáltatás és hőszigetelés sok-sok kérdő- és felkiáltójellel
Tisztelt marosvásárhelyi polgármester úr, személyes tanácsadói, alpolgármesterek, tanácsosok!
Az utóbbi évek folyamán igyekeztem figyelemmel követni a városi tanácsülések határozatait, ugyanis mint a marosvásárhelyi Săvineşti sétány 8-as tömbháza 21-es lakásának tulajdonosa és lakója immár 42 és fél esztendeje, az Önök határozatai személyemet, családomat, a lépcsőházunk és az egész lakónegyed lakóit érintették, hol pozitív, hol negatív előjellel.
Tisztelt marosvásárhelyi polgármester úr, személyes tanácsadói, alpolgármesterek, tanácsosok!
Az utóbbi évek folyamán igyekeztem figyelemmel követni a városi tanácsülések határozatait, ugyanis mint a marosvásárhelyi Săvineşti sétány 8-as tömbháza 21-es lakásának tulajdonosa és lakója immár 42 és fél esztendeje, az Önök határozatai személyemet, családomat, a lépcsőházunk és az egész lakónegyed lakóit érintették, hol pozitív, hol negatív előjellel. A múlt év folyamán, amikor tucatjára jelentek meg a helyi sajtóban a távhőszolgáltatással kapcsolatos cikkek, több alkalommal aggodalmamat és nemtetszésemet fejeztem ki cikkeimben azzal kapcsolatban, hogy hogyan sikerült egy ekkora város távhőszolgáltató rendszerét mondhatni teljesen megsemmisíteni. Tették mindezt azok után, hogy óriási pénzeket fektettek be egyes kazánházak teljes felújítására, újabbak építésére, a vízszintes elosztásban lévők bővítésére, a távhővezetékek föld alatti teljes vagy részleges cseréjére. Bölcs döntéseik oda vezettek, hogy a pár évvel előbbi 44.000 fogyasztót sikerült kb. 1.700-ra csökkenteniük, és itt nincs vége jeles cselekedeteiknek, mivel most már azok is rájöttek, hogy a távhőrendszer túl nagy terheket ró az „Önök” vállára, akik eddig a meglévő rendszer fenntartása mellett kardoskodtak. Vajon a saját költségvetésükkel is ilyen „gondosan” bánnak, az eurómilliókkal csak úgy packáznak, vagy azzal is megengedhetik, mert nem az átlagpolgár zsebe hasonlítható az önökéhez.
Kérdem én, kit, kiket vontak felelősségre a befektetett és „füstbe ment” milliókért, miközben a múlt év nyarán több mint négy hónapon keresztül meleg víz nélkül hagyták azokat, akiket addig még nem sikerült elűzniük a megmaradt rendszerről. Most meg az a legnagyobb gondjuk, hogy a megmaradt 1.700 fogyasztót hogy bírják rá, hogy önszántukból, senki által nem kényszerítve leváljanak, és mindenki füstöljön saját magának. Ugye, ez az eurouniós elv? No, meg az a néhány család, akinek minimáljövedelme van, hát annak a közösből, tehát az adófizetők pénzéből kiszorítják azt a családonként 1.816 lejt, és utána jöhet az özönvíz, végleg levették a nyakukról, végleg megoldották egy közel másfél százezres város fűtésgondjait.
Ha Önök ezek után egy nyugodt éjszakát át tudnak aludni, akkor a felelősségvállalási tudatukban még bőven van pótolnivaló, mert július 8-a közeleg, és a nagy „földrajzi felfedezések” még váratnak magukra. Mi lesz a sorsa annak a kb.1700 fogyasztónak, akikért a tanács tagjai pártállástól függetlenül egyfolytában „aggódnak”, annak tudatában, hogy a szerződés április 8-i meghosszabbítását követően a Locativ. Rt. legfeljebb július 8-ig szolgáltathat, ugyanis a szerződés 6. cikkelyének értelmében ez egyetlen alkalommal hosszabbítható meg?
Na de elsősorban arról szerettem volna érdeklődni, hogy az immár évek óta beharangozott tömbházszigetelések háza táján mi újság? Mert mit csináljak, ha ebben a kérdésben is érdekeltek vagyunk.
A múlt évben, 2012. január 23-án ollóztam a helyi román sajtóból, hogy a polgármesteri hivatal folytatja a tömbházak hőszigetelési programját, és ezek szerint a Săvineşti sétányon a 8-as és 10-es lépcsőházak az előkelő 7. helyet foglalják el a 13-ból, hat előttem, hat utánam, jó arany középút, de uraim, immár a 2013-as év ötödik hónapjának második dekádját tapossuk, és még sehol semmi. Nos, ha a múlt évben nem is került ránk a sor, tudatták velünk a sajtó hasábjain a következőket:
Marosvásárhely polgármesterének 2013. március 1-jén kibocsátott 585-ös rendeletével a 2013. március 7-i tanács rendes ülésének 33-as napirendi pontja:
33. Határozattervezet a marosvásárhelyi Săvineşti utca (elírás, mert a Săvineşti utcában nincs tömbház), tehát így tovább a Săvineşti sétány 8-10. szám alatti tömbház rehabilitálásáról a POR DMI 1,2 program keretében.
Nos, megtárgyalták, eldöntötték, jóváhagyták, és annyi… Kérdem én, most 2013. május közepén a fenti tömbházak lakói tudhatják-e, hogy mi vár rájuk?
Sor kerül-e idén az említett tömbházak felújítására, hőszigetelésére?
Mikor és ki köti meg a lakótársulásokkal vagy az említett tömbházak tulajdonosaival a szerződéseket a felújításokra?
Tudhatjuk-e, hogy még mindig érvényes a lakók 20%-os hozzájárulása, egyáltalán mennyibe kerül családonként a felújítás, milyen feltételek mellett törleszthetik a lakók a munkálatok rájuk eső értékét? Talán túl kíváncsi a cikk írója?
És még valami, a mesében is három kívánságról beszélnek. Tavalyelőtt felújították a sétányunkat, a járdákat. A lebontott óvoda helyébe – és nem csak oda – újabb parkolókat létesítetttek. Az ígéretek szerint a volt óvoda helyén nemcsak parkolóról volt szó, hanem egy kis játszótérről is, amit elkerítenek az előbbitől, hogy a gyerekek felügyelet nélkül is biztonságban játszhassanak. A játszótérnek azóta sincs se híre, se hamva. Az ilyen ígéreteket talán jó volna írásban is rögzíteni, mert akkor a konkrét személyektől elhangzott ígéretek kijelentőit felelősségre vonhatnánk, véleményem szerint jogosan.
Uraim! Szeretném, ha a sok fedezetlen ígérgetés ideje lejárna, és a sok magyarázkodás helyett kevesebb, de szavahihetőbb kijelentések haszonélvezői lehetnénk. Ez az Önök érdeke is, hisz három év múlva újra az urnák elé szólítanak, és merem remélni, hogy kevesebben leszünk azok, akiket orrunknál fogva sikerül újra félrevezetniük. Ebben a reményben kívánok mindnyájuknak eredményesebb munkát, de most már a választóik javára is.
Szász Károly nyugdíjas
