Tanácskozás a megújuló energiaforrásokról

Kedden délelőtt kétnapos tanácskozás kezdődött Marosvásárhelyen a Multinvest székházában Zöldenergiával a fenntartható jövőért címmel, amelyre több hazai és magyarországi cég, önkormányzat és több klaszter, kereskedelmi kamara képviselője jött el.

Fotó: Vajda György

Kedden délelőtt kétnapos tanácskozás kezdődött Marosvásárhelyen a Multinvest székházában Zöldenergiával a fenntartható jövőért címmel, amelyre több hazai és magyarországi cég, önkormányzat és több klaszter, kereskedelmi kamara képviselője jött el. A tanácskozás előtt szervezett sajtótájékoztatón a szervezők elmondták, a rendezvény célja a tapasztalatcserén kívül olyan szakmai társulások létrehozása, amely a környezetkímélő technológia bevezetését szorgalmazza az energiagazdálkodásban.

A sajtótájékoztatón arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen érvek szólnak a jelenleg elég költséges technológia alkalmazása mellett?

Nagy István, a Nagy és Társa Kft. tulajdonosa, a Fejér megyei Energetikai Központ vezetője válaszként elmondta, az első és legfontosabb érv, hogy a fosszilis üzemanyag-kitermelés világszerte csökkent, fogyóban a tartalékok és emiatt egyre inkább megnőnek majd az előállítási, szállítási költségei. Elismerte, hogy jelenleg a zöldtechnológiák alkalmazása költséges. Például az erre alapuló fűtésrendszerek kiépítése hat évnél több használat után térül meg, nagyobb épületek esetén ez akár 20 év is lehet. Azonban a klímaváltozás jelei arra intenek, hogy a fosszilis nyersanyagokat fokozatosan helyettesíteni kell.

Vajda Lajos, a Zöldenergia Klaszter elnöke hozzátette, még nincs egy átfogó országos kiterjesztésű terv a zöldenergiák meghonosítására, azonban arra kell gondolni, hogy a 2014–2020-as időszakra újabb európai uniós pályázati kiírások lesznek, amelyek támogatják ezt a törekvést. Ehhez kellenek konkrét tervek. Kovászna és Hargita megyében már vannak energiaültetvények, ezek követendő példák lehetnek. A klaszter tulajdonképpen ezeket a törekvéseket szeretné összehangolni. Régiónk az országban elöljáró ezen a téren, mivel 16 klaszter alakult meg eddig. Ezek olyan szerveződések, amelyek országos stratégiákat, politikákat dolgozhatnak ki és kapcsolatokat tarthatnak más országokbeli hasonló klaszterekkel. Vajda Lajos újságírói kérdésre kifejtette, jó kezdeményezés volt a zöldház program, ebben azonban nem volt meghatározva, hogy milyen rendszert támogatnak. Az alternatív energiaforrással fűtött házak inkább Észak-Moldvában és a Székelyföldön váltak népszerűvé, máshol nem igazán alkalmazták az új technológiákat. Ennek ellenére a klaszter szorgalmazza ennek a programnak az újraindítását. Kifejtették, nagyon fontos, hogy a helyi önkormányzatok is támogassák a zöldenergia-gazdálkodást az ültetvényektől az ezen alapuló fűtésrendszerek bevezetéséig sportcsarnokokban, közhivatalok székházaiban stb.

Történt előrelépés, mivel Romániában is megalakult az energiavárosok szövetsége. Az ország is alkalmazza azt az uniós keretirányelvet, amelynek alapján 2020-ig 20%-kal kell csökkenteni az országos szén-dioxid-kibocsátási kvótát. Ezt nem lehet megkerülni, és a politikumnak is fel kell karolnia az olyan kezdeményezéseket, mint amilyenek a zöldenergia klaszterek. Nagy István elmondta, Magyarországon sem zökkenőmentes az alternatív energiaforrá-sok bevezetése. Románia a vaskapui erőművel pótolja az energiatermelést, Magyarországnak ott van a Bős–Nagymarosi vízierőmű, amivel gondok vannak… Ezenkívül Romániához viszonyítva kisebb széndioxid-kvóta-csökkentést vállalt a magyar kormány, mindössze 13%-ot, jelenleg 7-8%-nál tartanak, de a zöldenergia terén a lehetőségeik korlátoltak. Mindemellett a kormány pályázati kiírással támogatja a lakosságot abban, hogy alternatív energián alapuló rendszereket építsenek ki. Igaz, hogy erre inkább az önkormányzatok jelentkeznek, mint a magánszemélyek. Vajda Lajos hozzátette, uniós és a Duna-stratégia prioritása a zöldenergia használata és a környezetvédelem. Az ötleteket össze kell hangolni a környező országokkal, ezért partnerkapcsolatot alakítanak az e téren tevékenykedő Duna menti országok szervezeteivel. Szükség van arra, hogy tanuljunk egymástól, ötleteket adjunk át, mert csak így lehet fenntarthatóan építkezni, jövőben gondolkodni.

A tanácskozáson többek között szó volt a megújuló energiaforrá-sokkal kapcsolatos romániai tervekről, a marosvásárhelyi törekvésekről, a biomassza-termelésről, a környezettudatos házépítési technológiákról.