A szociáldemokraták nevében eljáró, civilben az Apdo Lider „emberjogvédő” szervezetet vezető Cornel Brişcaru várhatóan „szép” gesztussal kezdi az évet. Nyilatkozatai alapján Marosvásárhely pészédés polgármesterjelöltje a közigazgatási bírósághoz fordul a Bernády György iskolanév ügyében.
A szociáldemokraták nevében eljáró, civilben az Apdo Lider „emberjogvédő” szervezetet vezető Cornel Brişcaru várhatóan „szép” gesztussal kezdi az évet. Nyilatkozatai alapján Marosvásárhely pészédés polgármesterjelöltje a közigazgatási bírósághoz fordul a Bernády György iskolanév ügyében. No semmiképpen sem amiatt, mert nem tetszene neki a Bernády név, hanem mert szerinte törvénytelen volt a vonatkozó tervezet napirendre tűzése sürgősségi eljárással a városi tanács decemberi, utolsó ülésén.
Amikor végre valamelyest megnyugodni látszottak a kedélyek, amikor – RMDSZ-képviselőket idézve – megszűnt a feszültség és visszazökkentünk a kerékvágásba, nos, akad egy „harcos”, aki szerint Adrian Păunescu érdemei ebben a városban nagyobbak, mint a Bernády Györgyéi, és ebből kiindulva előbbiről kell iskolát elnevezni. Nem is akármelyiket, hanem éppen azt, amelyiket Bernády építtette. Ennek érdekében állítólag sok ezer aláírást gyűjtöttek, mint ahogy történt a CEMO és a magyar szülők kezdeményezésére is, hogy Bernády nevet viselje az iskola. Akarva-akaratlan – de inkább előbbi –, Brişcaru román–magyar ügyet csinál a névadásból, akárcsak a Vatra Românească tette a Kossuth utca kérdéséből. Hogy ez mire lehet jó? Választási év lévén, ismét ütőkártya lehet a nacionalizmus annak a kezében, aki tudja, magyar szavazatokra nem számíthat, román oldalról viszont sikeres lehet számára egy nemzeti érzelmekre alapozott kampány.
Hogy Brişcaru gesztusa zöldutat kapott-e a PSD-vezetéstől, nem tudni, hiszen a párt a városi tanácsban jó ideje két üres hellyel „büszkélkedhet”, és azt sem tudni, hogy az egyhangú pozitív döntés „kialkudása” során az RMDSZ egyeztetett-e a PSD-vel, legalább pártvezetői szinten.
A Bernády iskolanévre vonatkozó határozattervezet megóvása ebben a szakaszban mellesleg értelmetlennek tűnik, és nem sok sikerrel járhat, hiszen a tanácsnak mindössze egy elvi döntéséről van szó, távolról sem jutott el a dolog a szakbizottságok vitáján túl a megyei névadó bizottság (igaz, hogy csak fakultatív jelleggel bíró) véleményezéséig, majd az azt követő határozattervezet megszavazásáig. Időhúzásra azonban éppen jó, arra, hogy akadályozza a névadás törvényes folyamatát, meghiúsítsa sok ezer ember arra irányuló erőfeszítését, hogy Marosvásárhelyen legalább egyetlen iskola magyar nevet viseljen, mégpedig annak az embernek a nevét, akit érdemei alapján jogosan városépítő polgármesterként emleget a történelem.
