A nyugati hadtest román nyelvű fordítását mutatják be Kolozsváron
Székely János A nyugati hadtest című kisregényének román nyelvű fordítását mutatják be augusztus 19-én, szerdán a Kolozsvári Magyar Napokon. Az 1929-ben született és 1992-ben elhunyt marosvásárhelyi alkotó a huszadik század magyar irodalmának egyik legkiemelkedőbb egyénisége volt, költő, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító. A tordai születésű Székely János 1940-ben költözött Marosvásárhelyre, ahol a Református Kollégiumban tanult, majd 1943-tól a Katonai Reáliskolában volt huszárhadapród. 1944-ben századát a közeledő front elől Nyugat-Európába vitték, közben fogságba esett, ahonnan 1946-ban tért haza. A nyugati hadtest című kisregénye a szerző erkölcsi érzékenységével és igazságkereső szenvedélyével tudatosítja a feledhetetlent. A kisregény 1979-ben jelent meg, de a neki ítélt Pezsgő díjat visszautasította, és következetesen a többi, később kapott díjait is. 1990 után neve többször szóba került a József Attila-, ill. Kossuth-díjra jelöléskor, de mindent megtett, hogy ne kapja meg egyiket sem – olvashatjuk róla a Helikon szépirodalmi folyóiratban.
Írói arculatát döntően határozta meg filozófiai műveltsége, sajátos bölcselete. Indulásától kezdve szemben állt a hatalom, a hivatal rövidlátó, sok esetben embertelen politikai gyakorlatával. Fölényes biztonsággal találta meg azt a költői jelbeszédet, melynek birtokában bátran mondhatta a maga különvéleményét mindarról, ami megalázta az embert. Nem befolyásolták a kor irodalompolitikai törekvései, életművét a polgári humanista értékrend és a szenvedélyes igazságkeresés alakította. Nem hódolt be a mindenkori hatalomnak, hanem ragaszkodott az egyetemes emberi értékekhez. Lengyel Balázs író és kritikus emlékező írásában a legmagasabbra értékelte: „Egy biztos számomra, hogy Székely János nemcsak a határokon túli, az úgynevezett kisebbségnek, hanem egyetemes írója századunknak, századunk második felének. Valahol Camus és Orwell között. Egyike korunk legnagyobbjainak.”
„Vékony, de annál súlyosabb kötet, hét összefüggő történet a második világháborúról egy fiatal lovas kadét nézőpontjából, számomra talán a legfontosabb könyv, amit magyarul valaha is a háborúról írtak. Székely János kíméletlen pontossággal mutatja be, hogy mit és hogyan tesz az egyénnel a hadigépezet. Mindegyik történet sokáig velünk marad: egy kadétot az egész század kínoz és megaláz; egy tanárból lett tiszt arra kényszerül, hogy kivégezze dezertáló diákját; a visszavonuló sereg lemaradóit módszeresen likvidálja egy motorbiciklin le-fel száguldozó, farkaskutyás, angyali tekintetű német. A kötet fejezetei hideg szenvtelenséggel elemzik a vereség etikáját, élesen intenzív képekben mutatják meg, hogyan formál mindent és mindenkit a saját képére a háború, miként születik a becsület, a rettegés és a kegyetlenség szövedékéből valami feltartóztathatatlan borzalom” – írja a kötetről Dragomán György.
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet felkérésére Marius Tabacu fordító ültette át román nyelvre a kisregényt (újra, hiszen 1989-ben már megjelent, az akkori események miatt azonban homályban maradt a román nyelvű kötet). Az új fordítás a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet támogatásával nemrég jelent meg a Curtea Veche Kiadónál, melyet első alkalommal február 4-én mutattak be a bukaresti közönség számára.
A kolozsvári könyvbemutatón jelen lesz a fordító, Marius Tabacu. A könyvbemutatón felolvasószínházi előadásban elevenedik meg a novellafüzér egyik fejezete Kovács Zsuzsánna rendezésében és Lari Giorgescu (Bukaresti Nemzeti Színház) előadásában, majd ezt követően Márton Evelin író, szerkesztő és Filip Florian író beszélget a könyvről, annak jelentőségéről és az újonnan megjelent román fordításról.
Az eseményre a Kolozsvári Művészeti Múzeumban (Egyesülés tér 30.) kerül sor a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet, a Kolozsvári Magyar Napok és az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében augusztus 19-én, szerdán este 8 órától. Partnerek: Helikon, 30 éve szabadon emlékév.
