A spanyol kormány alkotmánybírósághoz fordulna Puigdemont elnökjelöltsége miatt

A spanyol kormány az alkotmánybíróságon támadná meg a döntést, miszerint Carles Puigdemont leváltott katalán elnök hivatalosan ismét jelölt a posztra – jelentette be a spanyol miniszterelnök-helyettes csütörtöki madridi sajtótájékoztatóján.

„Letartóztatási parancs van érvényben ellene, amely összeegyeztethetetlen jelenlétével a parlamentben” – érvelt Soraya Sáenz de Santamaría, hangsúlyozva, hogy a katalán politikus elmenekült Brüsszelbe az igazságszolgáltatás elől.

A spanyol kormány álláspontja szerint ezek miatt Roger Torrent katalán házelnök nem javasolhatja az elnökségre a leváltott vezetőt.

Mint mondta, Mariano Rajoy spanyol kormányfő jelentést kért a spanyol államtanácstól arról, hogy jogszerű-e a kabinet tervezett lépése, és kedvező válasz esetén megteszik azt.

Az államtanács a kormány legfőbb tanácsadó szerve, tagjai közt volt alkotmánybírák, igazságügyi miniszterek, jogtudósok vannak.

A miniszterelnök-helyettes hozzátette: állásfoglalást kértek arról is, hogy a katalán parlament tarthat-e elnökválasztást a jelölt távollétében, illetve, hogy engedélyezheti-e a Brüsszelben lévő képviselők szavazatainak átruházását. A spanyol kormány már korábban jelezte, hogy véleménye szerint mindez jogszerűtlen, és bírósághoz fordul, ha mégis megtörténik.

Soraya Sáenz de Santamaría szerint a kormány jogi lehetőségeit alkalmazza a törvények betartása érdekében.

Carles Puigdemont újraválasztását az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) és a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) függetlenségi pártok támogatják, amelyeknek azonban nincs többségük a parlamentben.

Megválasztásához szükség van a parlament harmadik függetlenségi pártjának, a Népi Egységnek (CUP) a szavazataira is, amely azonban egyelőre nem döntött erről.

A volt katalán elnök ellen – ahogy a leváltott katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségének tagjaival szemben is – a spanyol legfőbb ügyész kezdeményezett eljárást lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt arra hivatkozva, hogy döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én.