Sikeres a falugazdász-hálózat

Gazdaszervezetek egyeztető fóruma

Március 19-én a Kovászna megyei Eresztevényen levő Benke-kúriában tartották meg a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumának harmadik ülését, a szervezet egyik legfontosabb eseményét, amely a kapcsolatépítésen túl a közös gondolkodásról, közös tervezésről szólt. A világjárvány miatti kihagyás után került sor a rangos eseményre, amelyen jelen voltak mások mellett: Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, Becze István SZGE-elnök, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Kovács Mihály Levente, Maros Megye Tanácsának alelnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, dr. Torda Márta, a magyar Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetője, Barabási Antal Szabolcs mezőgazdasági államtitkár, Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, Jakab István MAGOSZ-elnök. 

A rendezvényen elismerésben részesítették azokat a gazdákat, akik tettek a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programért, és átadták a Sapientia egyetem sepsiszentgyörgyi agrármérnöki karán tanuló diákoknak a magyar agrárminisztérium által felajánlott ösztöndíjakat. 

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy a székelyföldi gazdaság teljesítményét illetően az a legfontosabb kérdés, hogy hány székelyföldi családnak ad munkát és kenyeret. „Ha minél többnek, akkor erős a vidék, ha erős a vidék, erősek a városaink is, és így egész Székelyföld erős” – hangsúlyozta az elnök. Székelyföldön 500.000 hektár erdő, ugyanennyi állandó gyep és egymillió hektár szántó van – mondta, majd Jakab Istvánhoz, a magyar Országgyűlés alelnökéhez szólva folytatta: kétmillió hektárral lehet megnövelni ezt a jövőt fejlesztő Kárpát-medencei gazdaságfejlesztő programmal. Az volt a javaslata, hogy mind a három székelyföldi megyében létesítsenek egy-egy agráripari parkot, majd hozzátette: a székely gazdáknak több lehetőségük van, mint a térséget körbevevő országok gazdáinak, mivel mind az európai uniós, mind a román kormány és ezek mellett jó néhány éve a magyarországi kormány támogatását is élvezhetik. Borboly Csaba tanácselnök kiemelte, hogy a Székelyföld megtartó ereje a mezőgazdaság, az erdő- és legelőgazdálkodás. Ez az, amiért érdemes itthon maradni, mert jobb itthon otthont teremteni, mint a hazától, a szülőföldtől távol lenni. Borboly Csaba és Kovács Mihály Levente, a Maros Megyei Tanács alelnöke a vidékfejlesztési egyesületek tevékenységének fontosságát hangsúlyozta. 

Torda Márta, Magyarország agrártárcájának külhoni főosztályvezetője elmondta: „Az ilyen és ehhez hasonló rendezvényen megtapasztalhatják, hogy nincsenek egyedül, megerősíthetik egymást hitükben, munkájukban, elkötelezettségükben, majd hozzátette: a Kárpát-medencei civil agrárszervezetek működésének óriási felelőssége és jelentősége van a magyar gazdatársadalom szülőföldön való maradásában, és ebben kiemelt szerepe van a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének, mivel évek óta a vidék magyar gazdái érdekében dolgozik, olyan munkát végez, amely hozzájárul a fejlődésükhöz, a vidék fellendüléséhez. Ennek a legeredményesebb és leghatékonyabb programja a 2018-ban induló Kárpát-medencei falugazdászprogram. 

Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, a MAGOSZ elnöke kifejtette: „Az anyaországban úgy dolgozunk, hogy sikerült egységet teremteni a gazdák nagy többsége között. Egy adott szervezeten belül jelen van minden szakterület. Ha egy ágazat bajban van, akkor beállunk valamennyien mögéje. Így tudunk hosszú távra szóló, stabil programokat kidolgozni”. Jakab István a magyar kormány partnerének tekinti a határon túli szakmai szervezeteket, köztük az SZGE-t értékelve a falugazdász-hálózat eredményességét.

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterként kifejtette, hogy az egyik legjelentősebb környezetvédelmi munkát továbbra is a gazdák végzik, hiszen nekik köszönhetően nem maradnak parlagon a területek. Majd hozzátette, előtérbe kell helyezni a környezetbarát gazdálkodási módszereket, hiszen ezért jelentős támogatásra számíthatnak a biogazdálkodók. A miniszter az Európai Unió elé terjesztett hazai vidékfejlesztési program tervezetéről elmondta: „Meggyőződésem, hogy nem felel meg sem a székelyföldi gazdáknak, sem a környezetbarát gazdálkodásnak, sem a Natura 2000-es támogatásoknak, sem a hegyvidéki gazdálkodásnak. Kemény mérkőzés előtt állunk, mert környezetvédelmi engedélyeztetésre lesz szüksége a mezőgazdasági minisztériumnak. Ugyanakkor látjuk, hogy a rendelkezésre álló alapok csökkennek”. 

Becze István SZGE-elnök beszámolt a falugazdász-hálózat munkájáról. Elmondta, 195 helyi szervezettel van kapcsolata az SZGE-nek, a hálózatba ötszörös túljelentkezés után a legjobb szakembereket vonták be szakterületek szerint, hogy minden igényt ki tudjanak elégíteni. „Történelmi döntés volt, hogy Kárpát-medencei szintre ki lehetett terjeszteni a magyar falugazdász-hálózatot” – értékelte az elnök. A fórumon jelen volt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kormányfőhelyettes, valamint Barabási Antal Szabolcs, a hazai mezőgazdasági minisztérium államtitkára is, akik szintén felszólaltak a rendezvényen.