A Sárpataki pálinka sikertörténete

Nagyon sok olyan településen jártunk, ahol a gazdasági életről érdeklődve az elöljárók kijelentették, nemigen van miről beszámolni. Sárpatak azon kivételek közé tartozik, ahol vállalkozások létesültek, ahol termelnek is az emberek.

Fotó: Nagy Tibor

Nagyon sok olyan településen jártunk, ahol a gazdasági életről érdeklődve az elöljárók kijelentették, nemigen van miről beszámolni. Sárpatak azon kivételek közé tartozik, ahol vállalkozások létesültek, ahol termelnek is az emberek. Ilyen az Antalfi Zoltán pálinkafőzdéje, ahol hagyományos módon a helyi és környékbeli gyümölcstermelők pálinkáját főzik ki, és csak nyáron szünetel a munka.

Szeptembertől májusig nincs megállás

A vállalkozó – miután körbevezetett a főzdén, láthattuk a korszerű „nagyüzemet”, az üstöket, szóba álltunk az éppen soros gazdákkal – a pincébe tessékelt, ahol nyugodtan beszélgethettünk. A pince inkább rusztikus vendégfogadó, amelynek minden részét jó ízléssel, igényességgel alakították ki, berendezése hangulatos, az asztalon ott sorakoznak a felcímkézett pálinkafajták.

– Huszonkét évvel ezelőtt kezdtem el pálinkát főzni, jövőt láttam benne, mert a faluban senki sem csinálta. Az RMGE képzésén vettem részt, de a gyakorlat a legnagyobb tanító. Persze, először kis tételben főztünk, s fokozatosan fejlesztettem a vállalkozást. Jelenleg három ember dolgozik a főzdében, de a családtagok is besegítenek, két gyógyszerészhallgató lányom például a palackozást vállalja. Négy éve már dupla falú német rézüstökkel dolgozunk. Ezekben nem ég oda a cefre, s a metil-alkohol nem csapódik le. 50 és 78 C-fok között hideg gőz formájában elpárolog a metil-alkohol, majd 78 fok fölött, egészen 100 C-fokig már az etil-alkohol jön. Az első főzet 20-35 alkoholfokos, amit a finomítóban a kliens által kért erősségűre főzünk. Általában 40-50 fokos pálinkát nyerünk. Az üstök nagy kapacitásúak, 400 liter cefrét másfél óra alatt főzünk le. A termelők, a gazdák elégedettek, ezért is térnek vissza évről évre. Üstönként, azaz 40 veder cefre kifőzésére 40 lejt fizetnek, amihez hozzáadódik a pálinka literéért kötelező 6,8 lejes jövedéki adó. A pálinkafőzést szeptemberben kezdjük és májusban fejezzük be, gyakorlatilag három hónapot állunk. A klienskör kialakult, nemcsak Maros, hanem a környező megyékből is – mondja Antalfi Zoltán, aki hozzátette: percenként hívják, érdeklődnek, ki mikor kerül sorra, beilleszkednek-e az előjegyzésbe, merthogy előjegyzés szerint fogadják a klienseket.

Sor a Hungexpón

A főzdében nemcsak a gazdák pálinkáját főzik ki, hanem saját termékeket is előállítanak. Ezek a Sárpataki pálinkák, amelyeket zárjeggyel ellátott palackokban forgalmaznak. Ezekből is több fajta van: szilva-, alma-, körte-, barack-, birsalma-, birskörte-, törkölypálinkák, aztán a párlatok mellett ott vannak az ún. ágyas pálinkák, mint az áfonya-, vadcseresznye-, meggy-, sőt a sütőtökpálinka is. Ezekről tudni kell, hogy a gyümölcsöt, például a vadcseresznyét vadcseresznyepárlattal töltik fel, és semmilyen szintetikus vegyi anyag nem kerül bele. Ezek nem hasonlíthatók a „körömlakknak” becézett, szintetikus színezékkel, aromával előállított likőrökhöz. Egyik jobban kínálja magát, mint a másik. Nem csoda, hogy székelyföldi vagy éppen bukaresti vendéglősök, fogadósok innen rendelik a pálinkát. Sőt azon sem kell csodálkozni, hogy 2011-ben a Hungexpo meghívottjaként vettek részt a kiállításon, méghozzá Romániából egyedül csak az Antalfi Zoltán termékeit méltatták erre. A meghívásra az RMGE révén kerülhetett sor, és a kiállításon nagy sikert arattak nagynevű pálinkafőző cégek mellett, standjaiknál sorban álltak az emberek. – Azóta is „házhoz” jönnek a megrendelők. A Hungexpo után megkétszereződött a megrendelők száma. Magyarországi, németországi, svájci csoportok keresnek fel, turisztikai utakba iktatták Sárpatakot, idegenvezetők kalauzolják ide a turistákat, s ezek a vendégek, miután megkóstolták a pálinkánkat, visszatérő vásárlóink maradnak – mondta Antalfi Zoltán, aki azt is elárulta, hogy ahhoz, hogy jelenlegi keretek között működjön a pálinkafőzde, 26-féle engedélyt kellett kiváltania, amitől sok vállalkozónak elmenne a kedve.