Radonmérés Marosvásárhelyen

Radonmérési program indul a napokban

Marosvásárhelyen, amelyet a Kulturális és Tudományegyetem végez több szakintézménnyel közösen. A polgármesteri hivatal által is támogatott projekt célja, hogy feltérképezzék az emberi szervezetre káros nemesgáz jelenlétét. A radon, amely a Föld keletkezése óta jelen van a természetben, radioaktív hatású, és hozzájárul a tüdőrák kialakulásához. 

Az idén nyáron fogadta el a kormány azt a törvényt, amely – az uniós szabályokhoz igazodva – kötelezővé teszi a radonmérést és az intézkedéshozatalt abban az esetben, ha bizonyos helyeken a gázszivárgás meghaladja a megengedett értéket. 

A programot dr. Csegzi Sándor fizikus, a Kulturális és Tudományegyetem vezetője kezdeményezte és mutatta be, aki többek között elmondta, a radonról írta doktori dolgozatát, és 1991 óta foglalkozik e kérdéskörrel. Miután bemutatta a programindító találkozón jelen levő intézmények képviselőit, felkérte Encian Ioan kutatót, az Országos Nukleáris Tevékenységet Ellenőrző Bizottság képviselőjét, hogy ismertesse, miért kell mérni, kutatni a radon jelenlétét a természetben. A szakértő elmondta, hogy az Európai Unió 2013-ban kibocsátott 59-es irányelve alapján az idén nyáron elfogadott törvény szerint Romániának el kell készítenie az országos radonakciótervet, amelynek első lépése a mérés, majd ennek alapján az erre megalakult miniszterközi bizottság koordinálásával konkrét intézkedéseket hoznak. A radon színtelen, szagtalan, radioaktív nemesgáz, amely a földből szivárog. Rákkeltő hatású. (Világszinten a dohányzás után a második helyen áll.) A tüdőbe kerülve lebomlik, és alfa sugárzásának sejtbontó hatása van. Nemcsak a földben, hanem a vízben és az építőanyagokban is megtalálható. Az épületek repedésein kerül be a helyiségekbe, innen lélegezzük be. Az EURATOM 59-es szabványnak megfelelően a radon jelenlétének felső határértéke 300 Becquerel egy köbméter levegőben. Az 526/2018-as kormányrendelet tartalmazza azt az országos akciótervet, amely által csökkentik a radonveszélyt. Többek között új házak építésénél figyelembe kell venni, hogy az épület helyiségeiben miként oldják meg a levegőáramlást, szellőztetést, milyen anyaggal szigetelik a házat stb. 

A kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetem fizika tanszéke a diákokkal közösen egy, az Európai Unió által támogatott program keretében 16 erdélyi megyében folytatott méréseket. A szabvány szerint 10x10 km-es területen 4-10 mérést végeznek és így – színkódokkal – készül el a térkép, amelyen feltüntetik a rizikóövezeteket. A gázszivárgás alakulását ötévenként követik a szakemberek. Encian Ioan szerint a radon jelenlétét megszüntető intézkedések nem költségesek, szigetelni kell a házakat és leginkább szellőztetni, mert így távozhat a szobákban, belső helyiségekben felgyűlt gáz. Az említett jogszabály szerint az önkormányzatok kötelesek olyan intézkedéseket hozni, amivel csökkentik a káros hatást. 

Ezek után Csegzi Sándor bemutatta a javasolt programot, és ismertette a Kárpát-kanyarban végzett korábbi méréseket, többek között Gyergyóremetén és Kovásznán, és az eredmények kimutatták, hogy a még aktív vulkanikus területen nagyobb a radontartalom az országos átlagnál a levegőben. Marosvásárhelyen a program alapján 60 iskolában helyeznek el detektorokat (összesen 120-at) és ezek közül 40 közintézményben összehasonlító mérést végeznek az IFIN-HH detektoraival. A következő szakaszban pedig magánlakásokban is végeznek hasonló méréseket. Nem kell attól tartani, hogy bármilyen káros hatása van az orvosságosdobozra hasonlító detektornak, bárki elhelyezheti a szabálynak megfelelően a lakásban vagy a pincében. A felmérés három hónapot tart, ezt követően az adatokat kielemzik, és a szakhatósághoz küldik. 

Dr. Makkai Gergely alpolgármester meteorológusként is hozzászólt a szakmai beszélgetéshez. Elmondta, a radon a Föld keletkezése óta jelen van a környezetben, az emberi szervezet nem alkalmazkodott megfelelően hozzá, ezért okozhat egészségi problémát a túlzott kitettség. A meteorológiai jelenségek befolyásolják a mennyiségét. Az alkotmány 35. cikkelye biztosítja az egészséges életmódhoz való jogot, ezért is fontos, hogy ezt a veszélyes tényezőt kiiktassuk a környezetünkből. Javasolta, hogy a radontérkép elkészítésekor a meteorológiában is használt színkódrendszerrel jelöljék a különböző szennyezettségi fokokat. 

Illés Ildikó megyei főtanfelügyelő-helyettes felvetését követően azt is megtudtuk, hogy tulajdonképpen még nincs egy olyan hatóság, amely meghatározná, hogy milyen intézkedéseket kell hozni, de ott, ahol nagyobb a veszély, előfordulhat, hogy az építési engedélyek kiváltásakor figyelembe kell venni a szakintézmény ajánlatait is. 

A bemutatót követően, önkéntesen támogatva a projektet, a jelenlevők közül többen is átvettek detektort, amelyeket a kitűzött határidőt követően, három hónap múlva begyűjtenek a tudományegyetem munkatársai, és a szenzorok adatainak leolvasása után kiértékelik az eredményt. Ilyen jellegű alaposabb felmérés még nem készült az országban – hallhattuk a programindító rendezvényen.