Pünkösdi bál

Minden ünnepnapot pirossal jeleznek a naptárban, de az igazi ünnep a pünkösd. Pirosan lángolt a lélek, s a kertekben kinyíltak a pünkösdi rózsák. Zúgtak a harangok, s áhítat költözött a lelkekbe. Ez az örömteli hangulat gyökeret vert a nép életében, s hagyománnyá vált. A legkedveltebb ilyen népszokás a pünkösdi király megválasztása, különböző ceremóniák közepette.  

Fotó: Popescu Margit

Minden ünnepnapot pirossal jeleznek a naptárban, de az igazi ünnep a pünkösd. Pirosan lángolt a lélek, s a kertekben kinyíltak a pünkösdi rózsák. Zúgtak a harangok, s áhítat költözött a lelkekbe. Ez az örömteli hangulat gyökeret vert a nép életében, s hagyománnyá vált. A legkedveltebb ilyen népszokás a pünkösdi király megválasztása, különböző ceremóniák közepette.

A Kopacz Imola vezette Magányosok Klubja mindig is élt a lehetőséggel, hogy felkarolja és továbbadja a tájainkon megőrzött népi hagyományokat. Így a pünkösdi király és királynő megválasztása volt a csúcspontja az Effendi vendéglőben megtartott pünkösdi bálunknak.

A díszlettervező Szabó Anna-Mária által készített ékes koronákért a bátrabbak versenyre keltek, de az Imola által feltett kérdésekre a legjobb választ Berei Árpád és Nagy Margit adták. Így hát az ő fejükre került a hatalom jelképe. Letették a hűségesküt, melyben megfogadták, hogy a bál ideje alatt hűségesen és igazságosan fogják szolgálni alattvalóikat.

A megválasztott királyi párt rögtönzött műsorral köszöntötte a nép. Verset mondott Czerán Erzsébet, énekeltek Viola Margit, Varga Irénke, Német Ibolya, Székely Árpád. A királynő annyira meghatódott, hogy ő is dalra fakadt, a király pedig rímekbe szedett bölcs tanácsokat osztogatott népének.

A ceremónia után a koronás fők együtt ropták a táncot alattvalóikkal. Szilágyi Sándor Dankó Pista-díjas nótaénekes zenéjére eltűntek a korlátok az uralkodók és a nép között, már csak egy jókedvű közösség bizonyította, hogy „nem csak a húszéveseké a világ”, s ünnepelni szépen csendben, mint ahogy csillag megy az égen, üdvös és jó dolog.

Radványi Hajnal