Pozitívan fogadták a törvénymódosítást

Császár Károly szenátor kezdeményezésére a parlament augusztusban elfogadta az 1991. évi 18-as földtörvényt módosító 231-es törvényt.

Ennek lényege, hogy azok a tulajdonosok, akiknek telekkönyvében a román állam vagy az egykori kollektív gazdaságok is szerepelnek, most teljes jogú tulajdonosokká válhatnak bizonyos igazoló iratok benyújtása után. A kérvények benyújtásának határideje december 6. volt. Az eddigi tapasztalatokról kérdeztük a szenátort.

 – Miért látta szükségesnek a földtörvény ilyen irányú módosítását? 

 – Azért találtam szükségesnek, mert egy korábbi felmérés alapján nyilvánvaló volt, hogy változtatni kell rajta. A felmérés tárgya az volt, hogy a megyei bizottságnak a 2013–2017 közötti időszakban milyen arányban sikerült a telekelési ügyekben döntést hoznia. Ebből kiderült, hogy a kérések 99 százalékát nem hagyták jóvá, majd az is, hogy az ügyek 99,9 százalékában a bizonyító okiratok hiánya miatt utasították el a kérelmezőket.

 – Hogy fogadta javaslatait a törvényhozás?

 – A szakbizottsági tárgyalások során partnereket kerestünk, hogy módosító javaslatainkat támogassák, és örömömre szolgált, hogy sikerült is megtalálni őket. Így már a szakbizottságokban jóváhagyták a javaslatokat, ez pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy módosító javaslataim bekerüljenek a jogszabályba.

 – Tud-e már megoldott kérésekről, vagy egyelőre csak a kérelmek benyújtására-fogadására van felkészülve a megyei bizottság?

 – Van tudomásom jóváhagyott kérésekről, olyan esetről is értesültem, amikor a megyei bizottság visszaküldte a helyi földosztó bizottsághoz az iratcsomót hiánypótlás végett. Számadatok még nincsenek, majd csak akkor beszélhetünk adatokról, amikor a helyi földosztó bizottságok tömegesen terjesztik fel a kérelmeket a megyei bizottságnak. Eddig a kérvények benyújtásán volt a hangsúly, hiszen december 6-án lejárt a  határidő. Itt említem meg, hogy már kértük a határidő módosítását, arra várunk, hogy a módosítást javasoló törvénytervezet szavazásra kerüljön a parlamentben.

 – Akkor most lezárult a kérelmek benyújtásának határideje…

 – Igen, jelen pillanatban már nem lehet benyújtani kérvényt. Ha a javaslatot elfogadja a parlament, akkor jövőben újraindul a program, és ismét lehet majd kérést letenni az önkormányzatoknál.

 – Hogyan fogadta az ön által kezdeményezett változtatásokat az önkormányzati szféra, illetve a lakosság? Milyen visszajelzések érkeztek?

 – Mind a lakosság, mind az önkormányzatok igencsak pozitívan viszonyultak a törvénymódosításhoz. Sokan voltak, akik a törvénymódosító javaslatok hatására ellenőrizték birtokügyeiket, és kiderült, hogy az ő esetükre is vonatkozik a törvény. Ami az önkormányzatok reakcióját illeti: hangsúlyozni szeretném, nagy elégtétel volt számomra, hogy a polgármesterek pozitívan álltak hozzá, és nem a többletmunkára panaszkodtak.

 – Vannak-e adatai, hogy a megyében hányan éltek ezzel a lehetőséggel?

 – Ilyen adatom nincs.

 – Mennyi időt vehet igénybe ezeknek a kéréseknek a megoldása, illetve egy-egy dosszié megoldása? Véleménye szerint 2019-ben mennyit tud megoldani belőlük a megyei bizottság? 

 – Nem lehet általánosítani, minden dosszié más, de remélhetőleg a jövő év folyamán sikerül a benyújtott kérelmekre megoldást találni.

 – Nyomon fogja-e a továbbiakban is követni a megyei bizottságok – a mi esetünkben a Maros megyei bizottság – munkáját? Fordulhatnak-e önhöz az állampolgárok és önkormányzatok, ha esetleges akadályokat gördítenek elébük? Hogyan ellenőrzik ezeket a bizottságokat, illetve a megoldott kérések arányát?

 – Természetesen figyelemmel fogom követni a megyei bizottság tevékenységét, szinte biztos vagyok benne, hogy lesznek még egyeztetéseink. A lakosok bizalommal fordulhatnak hozzám a továbbiakban is, Marosvásárhelyre, Nyárádszeredába, Gyulakutára és Szovátára is be lehet jelentkezni hozzám fogadóórára.