A polgári perekkel járó költségek alól való mentesítés és kedvezményezés
Ahogy már említettük a perköltségek általános bemutatásakor, a polgári perrel járó főbb kiadások a következők: bélyegilleték, szakértői honorárium, ügyvédi honorárium. Ugyanakkor azokban az esetekben, amikor a per lejárta után a határozatba foglalt rendelkezéseket csak bírósági végrehajtó révén lehet megvalósítani, a végrehajtói honoráriummal is számolni kell.
Ahogy már említettük a perköltségek általános bemutatásakor, a polgári perrel járó főbb kiadások a következők: bélyegilleték, szakértői honorárium, ügyvédi honorárium. Ugyanakkor azokban az esetekben, amikor a per lejárta után a határozatba foglalt rendelkezéseket csak bírósági végrehajtó révén lehet megvalósítani, a végrehajtói honoráriummal is számolni kell.
Mivelhogy a polgári perek elindítása a legtöbb esetben bélyegilleték fizetésével jár, melynek értéke a tavalyi törvénymódosítások következtében jelentősen megnőtt, sok olyan helyzettel találkozunk, amikor a pert indító személy (felperes) nem tudja ezt állni. Emellett, az eljárás alatt sok más költség is felmerülhet, amelyek a feleket anyagilag megterhelhetik.
Az ilyen helyzetek elkerülése céljából a 2008. évi 51-es sürgősségi kormányrendelet előírásai értelmében a Romániában (vagy bármely más uniós tagállamban) lakhellyel rendelkező, illetve az itt tartózkodó személyek kérvényezhetik, hogy az állam peres ügyükben bírósági közsegélyt nyújtson számukra.
Ilyen jellegű közsegélyben részesülhetnek mindazok, akiknek nem áll lehetőségükben a perrel illetve a perhez szükséges jogi tanácsadással járó költségeket kifizetni, anélkül, hogy a saját, illetve családjuk megélhetését veszélyeztetnék.
A bírósági közsegély olyan állami szolgáltatás, amelynek célja a méltányos perhez való jog, a bírósági eljárásokhoz való egyenlő hozzáférési jog, valamint a bírósági határozatok és más jogcímek végrehajtásához való jog gyakorlásának biztosítása.
Bírósági közsegély kérvényezhető és nyújtható polgári, kereskedelmi, közigazgatási, munkaügyi, társadalombiztosítási, valamint más perekben, kivéve a bűnügyi pereket.
A bírósági közsegély a következő formákban valósulhat meg:
a. a kinevezett vagy választott ügyvédek által nyújtott jogsegély vagy képviselet biztosításához szükséges honoráriumok kifizetése
b. a szakértő, fordító vagy tolmács szolgálataiért járó pénzösszegek biztosítása
c. a végrehajtó honoráriumának kifizetése
d. a bélyegilleték alóli mentesítés, annak lecsökkentése, elhalasztása vagy részletekre bontása.
A 2011. évi 251-es törvény bizonyos módosításokat hozott a mentesítés, illetve kedvezményezés terén, amelyek 2011. december 11-től léptek érvénybe.
Ezen változások szerint a közsegély biztosítható a felsorolt esetek egyikében, vagy akár több kedvezményt halmozva, mindaddig, amíg annak mennyisége nem haladja meg egy év alatt a bruttó minimálbér 10-szeresét (azelőtt 12-szeres érték volt a felső határ).
Ugyanakkor a bírósági közsegélynyújtás a kérelmező jövedelme függvényében változhat.
Így az a személy, akinek jövedelme nem haladja meg a 300 lejt, teljes költségmentesítésnek örvendhet. Amennyiben a kérvényező jövedelme 300 és 600 lej között van (azelőtt a határ 500 és 800 lej volt), a költségek felére csökkennek. Ebben az esetben gyakorlatilag az állam folyósítja a költségek felét.
Ugyanakkor az előbbi költségmentesítési formák más esetekben is jóváhagyhatók, de csak akkor, ha a kérvényező bizonyítani tudja, hogy a várható vagy konkrét költségek akadályoznák vagy akadályozzák a szabad bírósági eljárásra való jogának gyakorlásában.
A kérvényező jövedelmének kiszámításakor bármilyen jellegű jövedelmet figyelembe kell venni.
A közsegélyhez való jog megszűnik a kérvényező halála esetén, illetve anyagi helyzetének javulása következtében.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak a szerzőhöz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
