Pokorny Attila Táj-éke

Már több mint fél éve nem volt itthon, bújik elő a honvágy a pár esztendeje Magyarországon élő szobrász baráti soraiból. A járvány miatt a gernyeszegi Teleki-kastélyban szépen felfuttatott Kastélypark nemzetközi művésztelepet sem lehetett megnyitni az idén, ott sem tudta vásárhelyiségét kiélni, és itthoni élményekkel sem sikerült újratöltődnie. Sokat gondol haza, időnként jelentkezik a Messengeren, és frissen értesülhetek az őt érintő újdonságokról, amikről a Múzsa olvasóit is tájékoztathatom.

Jól alakul a pályája, mind több alkotói megbízatásnak kell eleget tennie. Hírben már jeleztük, hogy szeptember 11-én Kápolnásnyéken, Vörösmarty Mihály gyermekkorának színhelyén avattak emlékházat, és abból az alkalomból gróf Apponyi Albert mellszobrát, Pokorny Attila alkotását is leleplezték. November 7-én a Budapesti Unitárius Egyházközség Nagy Ignác utcai ingatlanán avattak Józan Miklós-emléktáblát. Az egykori erdélyi unitárius püspök, költő, műfordító portréját ábrázoló bronzplakett szintén Pokorny műve.

Pokorny Attila művészi sokoldalúságát munkásságának műfaji sokfélesége is bizonyítja. Sokan a természetművészet markáns képviselőjeként ismerik és becsülik. Tehetségét, tudását a kortárs művészet más és más ágazataiban mutatja fel. Legújabban a XVII. Kecskeméti Acélszobrászati és Képzőművészeti Szimpozion résztvevőjeként hallatott magáról. Ő volt a hat meghívott egyike. Amint a szervező K’ARTS Művészeti Alapítvány közölte, „a Hatok vas, rozsdamentes acél, alumínium, kompozit alapanyagok felhasználásával készítik műveiket, de egyedi 3D nyomtatással is születnek alkotások. A széles műszaki háttér, technológiai sokszínűség lehetőséget ad a kísérletezésre, a különleges megoldásokra is. Mérnökök, az acélszerkezeti szakma specialistái segítik az alkotók munkáját”. Az alkotótábor idei témája a „TRANSZFORMÁCIÓ” volt, mely az átalakulást és megújulást szimbolizálja. A járványügyi helyzetet figyelembe véve, csak hazai művészek dolgoztak az alkotótáborban, a KÉSZ Ipari és Innovációs Parkban november 13-án nyílt kiállítás munkái egyelőre online térben láthatók.

Pokorny Attila plasztikája, a Táj-ék egy hatalmas fém falevél az őszi tájban. A rendezvény katalógusa szerint „olyan, mint fény által korhasztott s átlyukasztott falevél, az elmúlás és a szerves anyavilág átváltozásának ismeretes jele, ezúttal egy szervetlen ősanyag, egy lassabban transzformálódó fém-elem megfogalmazásában. A fém az idő ítélete alatt rozsdavirágzásával minősül át szerves anyaggá. A mulandóság plazma-tűzzel kiégetett fém-rajzát hozza létre a művész, amit majd folytat a kitartó, de lassan emésztő víz-elem, hogy végül visszaporlassza a föld-elembe”.