Péter páter, az újkori influenszer
2024-04-04 14:00:00
- Ábrám Zoltán
Egyik legnagyobb költőnk, Ady Endre szavaival élve „szabad-e Dévénynél (Szépvíznél, Marosvásárhelyen, Csíkszenttamáson) betörni új időknek új dalaival?” Szabad-e szabadon véleményt nyilvánítani a hit és a szeretet jegyében, egyszerre szolgálni az egyházat és a népet? A válasz igenlő, és alátámasztja azt a többszörös, egymásba kapaszkodó küldetést, amit Sebestyén Péter páter vállára helyezett a Fennvaló. Tiszta lelkiismerettel, székely életszeretettel, sok évtizedes szolgálat bölcsességével, töretlen hivatástudattal, tántoríthatatlan igazmondással. Nemcsak elmondani, hanem nyíltan és őszintén leírni mindazt, ami nemcsak őt, hanem még nagyon sokakat foglalkoztat, néhol aggodalommal tölt el.
Ebben a mai ellentmondásos világban, amikor a prófétákat felváltották a „tutit megmondó” infuenszerek, a közösségi médiában hírnevet szerzett tartalomalkotók, akik népszerűségüknek köszönhetően befolyásolni képesek a követőiket. És akkor az új időkben miért ne lehetnének új dalokat zengő újkori influenszerek? Akik saját híveiknek és olvasóiknak mondják meg az igazat, és mutatnak rá a követendő útra, vagy éppen óvnak a sokak által járt, ám sehova sem vezető úttól. Számomra, aki időnként elolvasom a merengéseit, sőt néhanapján saját írásainkat is megosztjuk egymással, egyfajta újkori infuenszer Péter páter. Vagy legalábbis szeretném, ha az lenne ebben az új kihívásokat tartogató, új szóhasználatot divatba hozó világban. Legalább a mi szűk székely-magyar közösségünkben szerezve híveket, követőket, vele egyetértőket az immár tíz éve működtetett közösségi honlapon. És máshol, ahol megfordul, megnyilvánul, prédikál, ír, beszél, énekel.
Amikor a reformáció fél évezredes fennállására emlékeztünk, 2017-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöksége által adományozott okleveleket Maros megyében négy pap kapta a történelmi egyházak képviseletében. Az EMKE országos területi alelnökeként oklevelet nyújtottam át „Sebestyén Péter plébánosnak, pap-írónak, ezüstmisés papi szolgálata során kifejtett lelki és írásbeli tevékenységéért”. A laudációt Baricz Lajos marosszentgyörgyi, szintén EMKE-okleveles pap-költő mondta. Mivel saját szavaim íze szerint jellemezte a díjazottat, tőle idézek: „Egy közülünk, aki Istenre, önmagára és népére figyel, ezért minden foglalkoztatja, mert egyszerre szeretné szolgálni Istent és a magyar népet. Tágabb értelemben pedig az egész világot, hogy az egyre emberségesebb, jobb, azaz keresztényibb legyen.”
A közművelődési elismerésre gondolva, hangsúlyozzuk ki azt is, hogy Sebestyén Péter pap-író összesen 356 kevésbé ismert dalszöveget gyűjtött csokorba és osztott meg követőivel (Kiskertembe rozmaringot ültettem, Marosvásárhely, 2008). Népdalok, népies műdalok, nóták, csárdások, gyermekdalok dalszövegei követik egymást, és bizonyítják, hogy a világi és egyházi énekek egy tőről fakadnak: a magyar nép szívéből.
Sebestyén Péter, Péter atya, Péter páter – emberi, papi és egyházszolgálati, szépirodalmi és közéleti publicisztikai tevékenységei alapján egyetlen tálentumos ember különböző megtestesítői. Az egy évtizede alkotói honlapot (peterpater.com) működtető egyházi közíró és szépíró közéleti munkásságához, a közösségi felület fenntartásához és a követők táborának a szaporodásához jó szerencsét és a Jóisten áldását kívánom. Az egykori próféták helyett erdélyi népünk újkori influenszerének. Soli Deo Gloria!
