A pezsgős éjszaka mámorából nehezen gyógyulnak a győztesek. A szocdem-liberális szövetség elvakult támogatói már egy lehetséges őszi román fülkeforradalomról ábrándoznak.
A pezsgős éjszaka mámorából nehezen gyógyulnak a győztesek. A szocdem-liberális szövetség elvakult támogatói már egy lehetséges őszi román fülkeforradalomról ábrándoznak. Közben a tévézés szennycsatornájából kinőtt Diaconescu-féle populista párt dobogóközeli helyzetbe kerülve szorongatja a bukott demokratákat. Ilyen a hazai tájkép választási csata után. A magyarok körében is hasonló a helyzet. Az RMDSZ az ellenfeleit – pontosítsunk: magyar ellenfeleit – lesöprő győzelemről beszél. A kiszáradó fenyő árnyékában a polgáriak már az önhamvasztásról gondolkodnak, míg a tőlük szavazókat lopó néppárt csúfos leszereplését győzelemként ünneplik. Pedig az egyetlen figyelemre méltó kampányígéretüket sem tudták beváltani. A sokat emlegetett, tulipánból kiábrándult félmilliónyi magyart nem tudták urnákhoz csalogatni, ráadásul a rosszul felépített kampányukkal a román nacionalizmus felhergelését érték el akarva-akaratlanul. Így a magyar veszélyre hivatkozva sokkal több románt tudtak mozgósítani a hatalmukat féltő hivatalnokok, egyetemfoglaló orvosok és szekus pópák.
A magyar érdekvédelmi szervezetre is ráfér egy alapos helyzetelemzés. Ugyanis nem lehet megfeledkezni arról, hogy a jó eredmény elsősorban a választók okos döntésének tudható. Annak, hogy őket nem lehet szólamokkal és gyűlölködő frázisokkal beetetni. Hát ilyen a székely, erdélyi magyar mentalitás. Egykoron Bécsnek és Budának is beletört a bicskája az erőszakos behódoltatási kísérletbe. Ez az a bizonyos önrendelkező, rendtartó székely hagyomány. Erre lehet építeni a közösségmegtartó jövőt.
Más a helyzet a kisebbségbe szorított magyarokkal a nagyvárosok esetében. Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Szászrégenben vagy Marosvásárhelyen nemcsak a magyarok számítanak. Az erre hangolt lózungok visszafelé sülhetnek el. Hát még ha erre kövéren rásegítenek a „barátok”! Szövetkezni kéne olyan civil szervezetekkel, amelyek nagy tömegeket tudnak megmozgatni a településfejlesztés érdekében. Csak egy a gond: nincsenek ilyen civil szervezetek. Ráadásul néhány drótszamaras méregzöld is megalapozatlan politikai lejáratókampányban zsoldosodott. Érdekes, hogy a sokat pátyolgatott cigányok sem szavaztak tömegestől a független européer jelöltre, hanem az alamizsnaosztogató városvezetőre ütötték a pecsétet.
És a játék folytatódik. Ősszel megint voksolunk.
