2019. október 19., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Marosvásárhely 2030

Példátlan közösségépítő kezdeményezésként harangozta be Portik Vilmos azt a konzultációsorozatot, amelyet az RMDSZ megyei elnökének a kezdeményezésére folytatnak az élhető Marosvásárhely jövőképének megrajzolásáért. A tevékenység koordinátora mellett a programindító sajtótájékoztatón jelen volt Tamási Zsolt iskolaigazgató, Gál Sándor mobilitás-szakértő, Kádár Zoltán sportújságíró és Nyulas Bernát vállalkozó. 

Portik Vilmos: – A marosvásárhelyi társadalmi párbeszéd előzmény nélküli, ugyanis a politikai pártok – elsősorban az RMDSZ – ugyan tartottak mindenféle konzultációkat, de most alapvetően szakmai jellegű és kifejezetten technokrata módon próbáljuk a kérdéseket felvetni, hogy megfogalmazzuk, milyen Marosvásárhelyt szeretnénk 2030-ra. Számtalan konfliktus, frusztráció, ellenségeskedés van a városban még a magyar közösségen belül is. Azt szeretnénk, hogy valamiféle közmegegyezést teremtsünk. Marosvásárhely fejlődése érdekében fogtunk bele ebbe a munkába, és nem valakik ellen szeretnénk dolgozni. Arra törekszünk, hogy meghatározzuk azokat a társadalmi csoportokat, rétegeket, amelyekkel meg tudjuk rajzolni a konszenzusos jövőképet. Arra gondoltunk, hogy a vállalkozásfejlesztés, a gazdasági környezetnek a fejlesztése az okosváros koncepciójában, kulturális kérdésekben, a civil szervezeti élet ösztönzésében, a sportfinanszírozás kérdése, a mobilitás életbevágóan fontos ügye a városnak, a környezettudatosság, az egészségügy, a szociális vonatkozású, családbarát környezet, az egyházi élet vonatkozásaiban, oktatási kérdések megvitatására hivjuk a marosvásárhe- lyieket. Ugyanakkor ez a kör bővülhet folyamatosan újabb célcsoportokkal, mivel nem akarunk kizárni egyetlen csoportot sem. Az eddig beazonosított csoportok esetében megkerestünk olyan köztiszteletben álló személyeket, akik már tettek le valamit a marosvásárhelyi közösség asztalára. Jövő év elejére egy szakmailag megalapozott vitairatot szeretnénk készíteni, amelyben már a román közösséget is meg szeretnénk szólítani. Ezt a párbeszédet román nyelven is fogjuk folytatni. Létrehoztunk egy weboldalt marosvasarhely2030.ro címen, ahol követhető lesz a munkánk. Figyelembe vesszük, hogy vannak a magyar közösségnek sajátságos szempontjai, például oktatás vagy épített örökség tekintetében. 

Tamási Zsolt: – Van egy demográfiai előrejelzés, amely azt mutatja, hogy mi várható gyerekmozgás szempontjából a következő tíz évben. Ott vannak azok az érintett felek – szülők, tanárok, intézmények –, amelyeknek ezzel valamit kezdeniük kellene, és gyakorlatilag nem látok koncepciót arra, hogyan képzelik el hosszú távon a vásárhelyi oktatási hálózatnak a fejlesztését, kialakítását. Folyamatosan elhangzik, hogy a szakoktatást erősíteni kell, hogy a központi iskola elszívja a negyedbeli iskolától a diákot. A negyedbeli iskoláknak változik az etnikai összetétele. Senki nem fogalmazta meg, hogy valójában mire van szüksége a marosvásárhelyi iskolába járó gyereknek és a szülőnek, és azt sem, hogy milyen félelmek fogalmazódnak meg azon iskolák pedagógusaiban, ahol elfogynak a gyerekek. Akkor lehet értelmesen egy koncepciót kidolgozni, ha előtte meghallgatjuk az érintetteket, és odafigyelünk a problémákra. 

Gál Sándor: – A mobilitással a Közösségi Alapítvány már hat-hét éve foglalkozik. Eleinte a biciklisek ügyét akartuk megoldani nagy harcosan, de rá kellett jönnünk, hogy a közlekedésben részt vevő többi szereplő szempontjait is figyelembe kell venni. A városnak született ugyan egy mobilitási terve, de csak azért, hogy a város pályázhasson uniós támogatásra. Ezt sajnos eléggé összecsapták, és főleg az autósok igényeire koncentrál. A jelenlegi városvezetés azokat a projekteket részesíti előnyben, amelyek az autósoknak kedveznek. A mostani kezdeményezéssel lehetőség lenne arra, hogy átnézzük ezt a mobilitási tervet, és új ötleteket vonjunk be azzal kapcsolatban, amit a fenntartható közlekedésért tenni tudnánk. Lehet, hogy új prioritási listát kellene összeállítani. Vásárhelyen nagyok sok jó ötlet nagyon rosszul van alkalmazva. A mobilitás valójában a metropolisövezet kérdése, mivel létrejöttek azok az „alvó falvak”, ahonnan az egész család ingázik a városba, munkahelyre vagy iskolába. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy egyre élhetetlenebb a közszállítási gondokkal küzdő város. 

Kádár Zoltán: – Marosvásárhelynek eltűnnek a terei, elfogynak a sportpályái. Legutóbb a Pandúrok sétányon csináltak sportpályából parkolót. A sport kérdése szervesen kötődik a mobilitáshoz. Egy egészséges társadalomnak szükséges a testmozgás. Külön kell beszélnünk a tömegsportról és a teljesítménysportról. Az sem mellékes, hogy a sport az egyik legjobb reklámhordozója egy közösségnek. 

Nyulas Bernát, a Szentgyörgy Menedzserklub alelnöke szerint a vállalkozóknak is felelősségük van abban, hogy milyen a közélet, és cselekvően részt kell vállalniuk benne. 

A kezdeményezés sikere nagyban függ attól is, hogy a marosvásárhelyi polgárok milyen mértékben támogatják a felmérést végző szakembereket.

Fotó: Karácsonyi Zsigmond