Pálosok

Rendtörténeti kiállítás a várban

Augusztus 30-ától december 30-áig látogatható a Maros Megyei Múzeum Történeti és Régészeti Osztályának székhelyén, a marosvásárhelyi várban az a rendtörténeti vándorkiállítás, amely a pálosok életét mutatja be. A kiállításmegnyitó augusztus 28-án, vasárnap 16 órától a Vártemplomban lesz. 

A pálos rend történetét bemutató Pálosok című vándorkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Pálos Rend és a Maros Megyei Múzeum együttműködésével jött létre. A kiállítás kurátorai: Pető Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze és Bencze Ünige, a Maros Megyei Múzeum régésze. 

A pálos rendet a XIII. század közepén alapították, és az egyetlen olyan, ma is működő magyar rend, amelyet a pápa a középkorban elismert. A rend történetét a hanyatlás és az újjászületés jellemezte, kolostorai többször elpusztultak vagy feloszlottak, de a rend fennmaradt, leginkább Közép-Kelet-Európában. A pálosoknak jelentős kulturális tevékenységük is volt. A szellemi munka különösen a középkor után játszott vezető szerepet életükben. Kódexmásoló műhelyeket, könyvtárakat és iskolákat működtettek. A pálosok az írásnak, az olvasásnak és a tanulásnak szentelték életüket. Fontos ereklyéjük a Fekete Madonna képe, amelyet a częstochowai szerzetesek gondoznak templomukban. Évente több mint 4,5 millió ember zarándokol el hozzá. 

A rend ruhájára és templomainak díszére az arany, a fehér, a zöld és a fekete szín jellemző. Az arany, amely a thébai sivatagot és a két oroszlánt jelképezi, az isteni tökéletesség, az örökkévalóság és fény színe. A vizet, a folyót, a szent forrásokat szimbolizáló fehér a tisztaság, a győzelem és béke színe, a Szent Pál ruhájának alapját képező pálmalevelek zöldje a remény és a természet, a hollót és a Fekete Madonnát szimbolizáló fekete pedig a szerénység és alázat színe. Jelenleg a rend tagjai Magyarországon, Lengyelországban (a pálosok második otthona és jelenlegi központja), Csehországban, Szlovákiában, Ukrajnában, Fehéroroszországban, Litvániában, Horvátországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, valamint Ausztráliában, Afrikában és az Egyesült Államokban tartanak fenn kolostorokat. A magyar rendtartományban öt kolostoruk van összesen 18 rendtaggal. Ezek a helyszínek központi helyen, egy terepasztalon futó vasút-

modell megállóiként szerepelnek a kiállításon. A modellvasút az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Częstochowába induló Fekete Madonna zarándokvonatot jeleníti meg, amely szimbolikusan összeköti az öt magyar kolostort Częstochowa Jasna Góra-kolostorával. 

A kiállítást az első remete szerzetes, a január 15-én ünnepelt Remete Szent Pál legendája nyitja: a szerzetes a thébai pusztába menekült a keresztényüldözés elől, eledele évtizedeken át napi fél cipó volt, amit egy holló vitt neki. Halálakor két oroszlán ásta meg a sírját, ez a jelenet a rend címerében is megtalálható. 

A tárlat a remete barlangját mutatja be először. Innen kilépve, az elmúlt 750–770 év meghatározó emlékeit vonultatják fel, és a pálos lelkületet, a rend jólétét, alkotótevékenységét, majd hanyatlását és újjászületését, a szentek kultuszát, a pálosok és a világ kapcsolatát, a rend anyagi és szellemi örökségét mutatják be. 

A tárlaton megtekinthetőek a pálos rendtörténet olyan kiemelkedő, emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve, Martinuzzi György egyetlen ismert 17. századi portréja, barokk kori pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek, Vezér Ferenc munkái. Az angol szövegek QR-kódok segítségével tekinthetők meg. A kiállítás Magyarország kormányának a támogatásával valósult meg. A tárlatot L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Ötvös Koppány, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Puskás Antal OSPPE, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke nyitja meg, fellép Petrás Mária népdalénekes-keramikus.