Páll Lajos: Partraszállás

Itt van hát a furcsa partraszállás, 

kidob a tenger,

 fulladt virágok a lézengő homokon, 

a szél levelekkel malmozik, 

peregnek láthatatlan ujjai között. 

Hová érkeztél? Tudtál e partról? 

Örökös hínárzöld szemek, algatestvérek, 

villódzó moszatok, 

kocsonyás álmok érintése most ne borzongasson. 

Nincs úszás, lebegés, a sejtett létjáték 

óraszerkezete megakadt.

A kerék feszül. 

– Víz fölött holt madár napba néző szeme,

 – víz fölött hánykódó ember szomjúsága… 

Te egy vagy a számnélküliek sokaságából, 

ki elszáradsz a várva várt naptól, 

az óhajtott széltől. 

Kedved tajtékjával rohantál a napnak, 

s háló-tenyeréből kiejtett a tenger.

*A Hazanéző a versek útján című antológiából. 

83 éve, 1938. április 2-án született a költő