Osztalékszezon

• 2011-04-19 19:45:03

• Kósa András

A tőzsde világában az év egyik legfontosabb időszaka az első negyedév vége, amikor az egyes kibocsátók a részvényes-közgyűlések elé viszik osztalékjavaslatukat.  

A tőzsde világában az év egyik legfontosabb időszaka az első negyedév vége, amikor az egyes kibocsátók közzéteszik éves jelentésüket, illetve a részvényes-közgyűlések elé viszik osztalékjavaslatukat.
Nem minden cégvezetés dönt úgy, hogy az előző évi nyereséget vagy annak valamely részét a tulajdonosok között osztalékként szétosztja, hiszen vannak olyan fejlesztési tervek, amelyek jelentősebb hozzáadott értékkel kecsegtetnek, így ezeket részesítik előnyben a konkrét, készpénzben történő kifizetéshez képest. Ilyenkor szokott sor kerülni az alaptőke-emelésre, valamely fejlesztési folyamat elindítására, illetve – ez leginkább a bankpapírokra jellemző – a céltartalékok feltöltésére. Látható tehát, hogy az osztalék mértéke még önmagában nem határozza meg egy-egy papír értékét, ugyanakkor az érdeklődés homlokterébe sok esetben kerül olyan papír, amely éves viszonylatban olyan arányú osztalékot szavaz meg, amely a banki kamatokkal vetekszik, vagy annál magasabb. Persze ritka a – mi esetünkben – 6,25%-os alapkamatnál magasabb osztalékhozam.
Az osztalék mértékének egy másik fontos összehasonlítási pontja az éves infláció mértéke lehet. 2010-ben Romániában közel 8%-os volt az infláció, tehát ez még nagyobb osztalékhányadot feltételezne, hogy legalább az általános pénzromlásból adódó veszteséget lefedje az osztalékból megszerzett hozam.
A jelentések többnyire most zajlanak, s összességében elmondható, hogy 2009-hez képest jóval több osztalék kerül kifizetésre a 2010. évi nyereségből. Ez némileg jelzi, hogy a vállalatok visszatértek a pénzügyi nyereségesség időszakához, de akad olyan vállalkozás is, amely kisebb profitot realizált tavaly, vagy éppen veszteséges, s mégis kitart osztalékpolitikája mellett.
Van olyan kibocsátó, amelynek osztalékhozama eléri a 20%-ot, ilyen a Vae Apcarom (APC) 21,3%-os hozammal és a Zentiva (SCD) gyógyszergyár 20%-os hozammal. Öt további cég van, amelyek osztalékhozama meghaladja az éves inflációt: a Conpet (COTE) 11,1%-os osztalékhozammal, a Transgaz (TGN) 10,6%-kal, a SIF Muntenia (SIF4) 9,5%-kal, a Bermas Suceava (BRM) 8,3%-kal és a SIF Banat-Crişana (SIF1) 8,1%-kal. Látható tehát, hogy az inflációnál nagyobb osztalékot fizető hét tőzsdei cég között három (TGN, SIF4 és SIF2) olyan is van, amely a legnagyobb forgalmú tőzsdei papírok között található.
A bukaresti tőzsdén kapitalizációját tekintve legnagyobb cég, a Petrom (SNP) két év után első alkalommal ad osztalékot. 2010-re 4,1%-os osztalékhozamot fizet, ami a cég 2,19 milliárd lejes tavalyi nyereségének 45%-át jelenti. A kormány, mint az egyik fő tulajdonos, illetve a Tulajdonalap (Fondul Proprietatea) 50-50 millió eurós bevételhez jut a Petrom osztalékából.
Ugyanakkor a bankszektor bizonytalanságát jelzi, hogy a második legnagyobb román tőzsdei cég, a BRD Société Générale (BRD) osztalékhozama alig 1,2%-os, ami az egyik legkisebb az idén osztalékot adó cégek között.
Vannak természetesen olyan cégek is, amelyek nem a nyereség szétosztására voksolnak, hanem azt a törzstőke emelésére használják, az ismertebb papírok között ilyen a Transilvania Bank (TLV), amely nyereségének egy részét törzstőkeemelésre használja idén is, s így részvényeseit ingyenrészvénnyel jutalmazza.
Az osztalékfizetés középpontjában, mint mindig, most is a pénzügyi befektetési papírok állnak. Mindenekelőtt az öt regionális SIF, amelyek közül kettő – amint fent már említettük – inflációt meghaladó osztalékot fizet, ugyanakkor a Tulajdonalap (FP) közgyűléséhez is benyújtottak egy osztaléknövelési javaslatot (a vezetőség 2,5%-os hozamot javasolt), de az Intercapital Invest által tőzsdére bevezetett pénzügyi befektetési alap (iFond Financial – IFR) is osztalékot fizet. Ezek a lépések arra késztették a SIF-ek vezetőit, hogy a tavalyi pénzügyi eredmények esése ellenére növeljék a kifizetendő osztalékot. Bár itt is akad olyan, amely nem növelt (SIF3), sőt olyan is, amely csökkentette osztalékának mértékét (SIF5).
Összességében elmondható, hogy a bukaresti tőzsdén forgó papírok elkezdtek az osztalékra is figyelni, s ebben a pénzügyi papírok kerülnek fókuszba.