Korszerű római kori látogatóközpont

*Fotók: Vajda György

Megnyílt a Limespark Mikházán 

Június 13-án, szombaton 11 órakor a Maros Megyei Múzeum és a Maros Megyei Tanács megnyitotta a mikházi Limesparkot, azt az új látogatóközpontot és élményteret, amely a mikházi régészeti lelőhely gazdag kulturális és természeti örökségét mutatja be a nagyközönségnek. Az eseményen jelen voltak mindazok, akik valamiképpen hozzájárultak a park kialakításához, az ásatási munkálatokhoz, a sajtó munkatársai és látogatók. 

Gazdag élményt kínáló múzeum

A mikházi római vár maradványai több mint kétszáz éve ismertek. Az egykori Dácia határán levő építmény valamikor több mint 20 hektár területet foglalt magába. A castrumon kívül ide tartozott még a vicus, vagyis a civilek lakóhelye, faluja, és valószínűleg temető is van valahol, amelyet még nem tártak fel. Bár az idők során kerültek elő tárgyak, 2013-tól végeznek alaposabb kutatást a Maros Megyei Múzeum munkatársai a Kr. u. 2-3. századi egykori katonai tábor és az itteni életmód feltárására. A munkába bekapcsolódtak németországi, magyarországi és hazai (főleg kolozsvári és marosvásárhelyi) egyetemek oktatói és hallgatói, régészek, műszaki szakemberek, építészek, restaurátorok, geofizikusok, művészettörténészek, akik nyaranta feltárási munkálatokon vesznek részt a Maros Megyei Múzeum szakembereivel együtt. A feltárások eredményeinek köszönhetően és a más helyeken levő, ehhez hasonló lelőhelyek védelmére kialakított létesítmények példáját követve született meg az ötlet, hogy hozzanak létre egy korszerű látogatóközpontot. Ezért vásárolta meg korábban a múzeum azt a telket a lelőhely szomszédságában, amelyen két falusi ház állt. Alapos munkának köszönhetően sikerült elérni azt, hogy a mikházi lelőhely az egykori Római Birodalom határvédő vonala részeként 2024-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Továbbá sikerült elnyerni egy pályázatot is az országos helyreállítási és rezilienciaterv (PNRR) alapján, amely 12 tematikus turisztikai, kulturális útvonal kiépítését, működtetését és népszerűsítését karolta fel, köztük a római erődök témájút is. A projekt összértéke 12.615.065,91 lej volt, amelyből 12.506.924,66 lej vissza nem térítendő támogatásként érkezett a nemzeti helyreállítási és rezilienciatervből. A beruházást a Maros Megyei Tanács a Maros Megyei Múzeummal közösen valósította meg. 

A felavatott Limesparkban a renovált tipikus nyárádmenti vidéki házak mellé került két épület. Az egyiket egy ide telepített régi csűr elemeinek beépítésével húzták fel, míg a másikban egy új – de küllemében ugyanazt a népi vonalat és építkezési anyagokat megőrző – múzeumi részleget alakítottak ki. A leglátványosabb az a torony, amelyet az egykori falak felett, feltételezhetően az ókori őrtorony helyén alakítottak ki. A múzeumban korszerűen berendezve helyet kaptak mindazok a leletek, amelyeket az évek során a mikházi castrum ásatása során találtak és rekonstruáltak. Ezenkívül múzeumpedagógiai sarkokat is létrehoztak, közülük a legérdekesebb egy pompeji előkelő római polgár szobáját felidéző helyiség, itt a szekrényekben különböző, egykori római használati eszközök másolatát helyezték el, amelyeket az érdeklődők a kezükbe vehettek. A múzeumban érdekességképpen látható egy római szekér életnagyságú mása, illetve érdekes és szemléletes az őrtorony kiállítótere is, ahol elsősorban a hadászatba tekinthetünk be, illetve a földszinten, ahol látszanak az egykori falak, egyfajta időutazásként vetített képeken láthatjuk, mi is állt tulajdonképpen a helyszínen. A park udvarán bőven maradt hely, ahol különböző múzeumpedagógiai foglalkozásokat lehet tartani. 

Egy merész álomként indult 

A szombati megnyitó rendezvényt a múzeum az egykori falusi ház és a szépen faragott, festett székely kapu által behatárolt udvaron tartották. Vizi Iulia, a múzeum sajtószóvivőjének bevezető beszéde után a házigazdák és meghívottak szólaltak fel. 

Elsőként Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke üdvözölte a megjelenteket. Az elnök többek között elmondta, hogy 2022 októberében Bukarestben írta alá a megyei tanács a mikházi Limespark bővítésére és felújítására vonatkozó uniós finanszírozási szerződést. Ez volt a kezdete négyévi megfeszített munkának, tervezésnek, az egyeztetéseknek, a felelősségvállalásnak és kitartásnak, aminek az eredményét láthatják a kapun belépők. Ez nem csupán egy beruházási terület, hanem aktívan kutatott római kori régészeti lelőhely, ahol a feltárások folyamatosan zajlanak, és ahol a föld ma is újabb és újabb történetek darabjait tárja fel előttünk. A helyszín jelentőségét az is igazolja, hogy 2024-ben a mikházi régészeti park (a Római Birodalom határvonala – Dácia világörökségi helyszín részeként) felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Ezáltal a terület tudományos és kulturális értéke messze túlmutat Maros megye határain. Így a beruházás egyszerre szolgálja a tudományt, a kulturális örökség megőrzését, a turizmust és a helyi közösséget. Ez a fejlesztés hírünket viszi a világba, új látogatókat vonz térségünkbe, és hozzájárul ahhoz, hogy Maros megye még hangsúlyozottabban jelenjen meg Európa kulturális, turisztikai térképén – hangsúlyozta az elnök. 

Világszínvonalú leletegyüttes 

Ötvös Koppány Bulcsú történész a román Művelődési Minisztérium államtitkáraként volt jelen az avatón, de tulajdonképpen a megyei múzeum az ő igazgatósága alatt kivitelezte a szóban forgó tervet. 

A történész beszédében elmondta, hogy szakmai pályájának mérföldkövei voltak a porolissumi (Zilah) és a mikházi ásatások, ez utóbbiakat több mint húsz éven át követhette. A rendszeres kutatásnak köszönhetően született meg a régészeti park létrehozásának ötlete. Először a Time Box (idődoboz) nevű két kisebb kiállítóteret alakították ki, majd a régészeti lelőhely nagysága és jelentősége ösztönözte arra, hogy megpályázzák egy nagyobb park kialakítását is. A múzeum igazgatójaként munkatársaival együtt járult hozzá az európai finanszírozású projekt kidolgozásához és kivitelezéséhez. Ami egykor merész álomnak tűnt, ma már kézzelfogható valóság. „Régészként, a múzeum egykori igazgatójaként, valamint jelenlegi államtitkárként szilárdan hiszem, hogy a kulturális örökségünk védelme, megőrzése, értékelése és hozzáférhetővé tétele közös kötelességünk” – mondta többek között az államtitkár. 

Az eseményen jelen volt Dumitrița Gliga parlamenti képviselő, a Parlament UNESCO-bizottságának az elnöke. Elmondta: a mikházi lelőhely nemcsak Maros megye, Románia számára fontos, hanem immár a világörökség részeként túlmutat az országhatáron, és kötelességünk megőrizni, ápolni. A világörökség nemcsak a tárgyak sokaságát jelenti, hanem a közösségi emlékezetet, az identitást, az embereket, akik itt éltek és élnek ma is. Azokat a gyerekeket, akik játszva fedezik fel, megértik a múltat. Hangsúlyozta, hogy fontos a projekt pedagógiai része is, hiszen az idén 70 éve csatlakozott Románia az UNESCO-hoz, amely ma is hangsúlyt helyez a világörökség részének értékesítésére. Elmondta, hogy személyesen végigjárta azokat a környékbeli római maradványokat, az egykori őrtornyok helyét, és ezért is tartja lenyűgözőnek azt az erőfeszítést a múzeum munkatársai részéről, hogy mindezt láthatóvá, elérhetővé tették a felavatandó létesítmény által. 

A továbbiakban dr. Felix Marcu, a Romániai Limesbizottság elnöke lépett mikrofonhoz, és hangsúlyozta, hogy elsősorban régészként és a római castrumok szakértőjeként szól a jelenlevőkhöz. A romániai Limes programot 2014-ben kezdeményeztek, ennek a célja az volt, hogy feltárják az ország területén egykor létező birodalmi határ maradványait. A római határvonal kutatása nálunk is, akárcsak Németországban és Angliában, már a 19. században elkezdődött. A  régészeti munkálatok az 1960–1970-es években folytatódtak, de a keleti határrészt akkor még nem kutatták megfelelően. Ezért indult el az országos projekt, amely csak 2016-ban kapott támogatást a Művelődési Minisztériumtól. Tízévi régészeti munkának köszönhetően a romániai régészek 300 lelőhelyet foglaltak be a Limes programba, és terjesztették elő UNESCO-világörökség részeként, csatlakoztak több németországi, hollandiai és angliai leletegyütteshez. A romániai a legkomplexebb a világon, hiszen az egykori birodalmi határból mintegy 1500 km a jelenlegi Románia területén található. De esetünkben nem a hossza miatt nyilvánították a világörökség részévé, hanem a komplex védvonalak miatt, hiszen ezek folyók mentén, hegyekben haladtak, várakkal, jelzőtornyokkal, falakkal. Ezekben a várakban nem harcoltak, csupán felügyelték a kereskedelmet, és vámpontokként is használták őket. Tekintettel arra, hogy ezeket a lelőhelyeket nehéz bemutatni, hiszen nem kerülnek elő látványos tárgyak, örvendetes, hogy a mikházi Limespark példaértékűen igazolja, hogy miként kell értékesíteni az örökséget. A régész elárulta, hogy tavaly egyedi felfedezésre bukkantak Mikházán, egy kutat találtak a castrum területén, ahonnan egyedi módon megőrzött tárgyakat, szerves anyagokat sikerült felszínre hozni. A kutatást még nem fejezték be, és még lehetnek meglepetések – tette hozzá, és elismeréssel adózott a Maros megyei kollégáknak. 

Végül dr. Rezi Botond, a Maros Megyei Múzeum jelenlegi igazgatója lépett mikrofonhoz, aki hangsúlyozta, a múzeum számára mindig különleges alkalomnak számít, még pontosabb megfogalmazásban ünnepi alkalom, ha új, friss közösségi teret, a gyűjteményét bemutató, tevékenységét fémjelző kiállítóhelyet, a műtárgyak, leletek megőrzéséhez szükséges raktereket, a tárgyi vagy épített örökség emlékeinek korszerű módszerekkel történő kutatásához nélkülözhetetlen, illetve a feladatukat ellátó munkatársak számára inspiráló közeget biztosító infrastruktúrát avathat. A most megnyíló Limespark ugyanis a nagyközönség számára nyitott kiállító- és közösségi tér, kutató- illetve szakmai fórumoknak helyet biztosító, a terepi kutatás feltételeit, a leletek feldolgozását, őrzését a kor kívánalmainak megfelelően biztosító központ. 

Színvonalas kutatóbázis 

Visszatekintve a régészeti kutatásokra, elmondta, hogy az első mikházi régészeti kutatások eredményeit Deák Farkas vetette papírra, a 19. századi tudós tanár a Tündér Ilona várnál, azaz a római katonai tábor területén szorgalmazta a szakszerű ásatásokat.  A feltárást végző plébánosok ösztönzésére pedig az alábbi reményteli mondattal zárta jelentését: „mily szép lesz, ha az európai tudományos világ a kezdeményezőknek fogja köszönhetni egy újonnan megvizsgált római castrum szabatos ismertetését”. Reményét a kései utódok váltották valóra. Közel másfél évtizede ott vették fel a kutatások szálát, ahol a páterek elengedték, azaz kukoricaszedés után indultak a feltárási munkálatok. Aztán folytatódtak évről évre, egyre nagyobb felületen, rétegről rétegre, a katonai és civil település különböző pontjain, egyre több résztvevővel. A múzeum régészei mellett nyári szakmai terepgyakorlatukat végző diákok, építészek, geodéták, neves bel- és külföldi egyetemi és kutatóintézetek elismert szakemberei vettek részt abban a munkában, amelynek eredményeként megvalósulhatott a Limespark. „Meggyőződésem, hogy a Limespark nem csak a múzeum számára kiemelt jelentőségű értékmegőrző és értékteremtő helyszín. A kulturális örökség napjainkban gazdasági potenciállal, idegenforgalmi vonzerővel bíró, a helyi közösségek életét is befolyásolni képes tényezővé, erőforrássá válhat, amennyiben kellő szakmai alázattal, hitelesen és kreatívan nyúlunk hozzá, és megfelelő módon sikerül kiaknáznunk” – mondta az igazgató, majd megköszönte mindazoknak, akik részt vettek a projekt kivitelezésében.  

Végül, de nem utolsósorban dr. Pánczél Szilamér régész, a Római Limeskutató Központ osztályvezetője zárta a felszólalók sorát, ugyanis ő vezeti a mikházi ásatásokat, az ő kitartó munkájának köszönhetően is jöhetett létre a park. „Valahányszor elhagyom az ernyei letérőt, és Mikháza felé veszem az irányt, magam mögött hagyom a Maros völgyét, és kelet felé indulok: a Kárpátok és a limes felé tartok. Az ókorban a limes nem csupán határvonal volt. Egyben találkozási pontot, világokat összekötő hidat, átjárót és párbeszédre alkalmas teret jelentett a rómaiak és a barbárok között. Szeretném azt hinni, hogy a Limespark is hasonló kapoccsá válik: élő kapcsolattá múlt, jelen és jövő, valamint a régészek és a közösség között” – mondta a régész, aki megköszönte  a Maros Megyei Tanács vezetőségének és a tanács projektcsapatának, valamint a múzeum minden munkatársának, a régészeknek, restaurátoroknak, történészeknek, kommunikációs szakembereknek és az adminisztrációban dolgozó kollégáknak, a tervező Construct Mapcom csapatának, a németországi, magyarországi és hazai kollégák és barátoknak egyaránt, hogy az évek során hozzájárultak a kutatásokhoz. A kiállítás arculatát tervező Gergely Ságinak, a kurátortársaknak: Nagy Zsoltnak, Sidó Katalinnak, Szilágyi Orsolyának és Szekernyés Lászlónak, továbbá a mikházi csapat tagjainak: Balla Zsigmondnak, Balla Zsoltnak, Baricz Imolának és Mészáros Monicának, akik szakértelmükkel, elkötelezettségükkel és kitartó munkájukkal hozzájárultak e kiállítások létrejöttéhez.

A hivatalos megnyitó után a vendégek megtekintették a kiállítást, a gyerekek múzeumpedagógiai foglalkozásokon vehettek részt, és végigkövethették a Milites Marisensis római hagyományőrző csapat bemutatóit, illetve betekinthettek az egykori castrumlakók mindennapi életébe. A Limespark keddtől vasárnapig 9–17 óra között látogatható, múzeumpedagógiai tevékenységet lehet igényelni időpont-egyeztetés alapján a 0743-197-048 telefonszámon.