Orvosi kerekasztal a városnapokon
2013-05-28 16:34:19
- Menyhárt Borbála
Marosvásárhely – orvosi város. Ezzel a címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést tegnap a városnapok keretében a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban a helyi önkormányzat, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE).
Marosvásárhely – orvosi város. Ezzel a címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést tegnap a városnapok keretében a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban a helyi önkormányzat, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE). A tanácskozáson a város neves professzorai, klinikavezetői, kórházigazgatói, valamint a magánklinikák képviselői vettek részt, akik megosztották egymással, milyen nehézségekbe ütköznek a napi munka során az általuk vezetett intézmények, klinikák.
A szervezők valójában arra szerettek volna választ keresni, hogy miként lehet népszerűsíteni Marosvásárhelyt, mint olyan várost, ahol kiemelt orvosi, orvosképzési és tudományos kutatási tevékenység zajlik. Dr. Dorin Florea hangsúlyozta, Marosvásárhely egészségügyi központ, és ezt a lehetőséget ki kell használni. A polgármester szerint a helyi szakemberekkel közösen kell megoldásokat keresni, hogy erre alapozva még nagyobb hatékonyságra törekedjenek, nem pedig arra várni, hogy valaki Bukarestben döntsön. Ezzel szemben megoldásokról kevés szó esett, az intézmények, klinikák jelen lévő vezetői azoknak a gondoknak adtak hangot, amelyekkel napi munkájuk során küszködnek.
Dr. Leonard Azamfirei, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, valamint elődje, dr. Constantin Copotoiu professzor rámutattak, nagyobb önállóságot kellene biztosítani a kórházaknak, hogy azok ne függjenek az éppen kormányon lévő politikumtól. Copotoiu hangsúlyozta, ahhoz, hogy minőségről beszéljünk az egészségügy terén, stabilitásra lenne szükség, hogy ne évente változzon az egészségügyi törvénykezés. Azamfirei rektor azt nehezményezte, hogy az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hírneve csorbát szenved bizonyos politikai játékok miatt, miközben a tudományos munka folyik, projektjeik vannak folyamatban.
Alulfinanszírozás és személyzethiány
Dr. Benedek István, a Hematológiai Klinika vezetője szerint a MOGYE a város legfőbb márkajegye, viszont amíg nem valósul meg az önálló magyar tagozat, addig nem lehet multikulturalitásról beszélni. Az általa vezetett Hematológiai Klinika kapcsán elmondta, az ott dolgozó személyzet a szükségesnek szinte a fele, annak ellenére, hogy naponta életmentő munkát végeznek és kiemelkedő teljesítményeket érnek el.
Dr. Schwartz Ladislau, a Maros Megyei Klinikai Kórház orvos-igazgatója elmondta, nem szeretné elrontani a tanácskozás ünnepi hangulatát, de az egészségügyben gondokat okozó tényekről, mint az alulfinanszírozottság, valamint a törvény általi megszorítások, igenis beszélni kell. Az orvosigazgató szerint a megyei kórháznak is vannak kiváló teljesítményű klinikái, mint például az onkológiai klinika, ahol performans sugárkezelési készülék áll rendelkezésre, a személyzet pedig reggeltől estig dolgozik, viszont ha fejleszteni szeretnék ezeket, meg van kötve a kezük. – Amíg kórházvezetőként a törvény nem engedi meg nekem, hogy növeljem a személyzet létszámát, mert a szükség úgy kívánja, és azt sem, hogy fejlesszek egy részleget, addig nem beszélhetünk hatékony menedzsmentről – vetette fel a problémát dr. Schwartz.
Dr. Benedek Imre professzor, a Maros Megyei Sürgősségi Kórház kardiológiai klinikájának vezetője szerint nem a politikumnak kellene eldönteni, hogy ki vezesse a kórházakat, mint ahogyan azt sem, hogy melyik klinika kap pénzt felújításra.
Dr. Mártha Orsolya, a Maros Megyei Klinikai Kórház urológiai klinikájának a vezetője azt tette szóvá, hogy az általa vezetett klinikán munkájuk során folyamatosan pénzhiányba ütköznek. Közlik velük, hogy nincsen kontrasztanyag, ugyanakkor 30 éves gépekkel dolgoznak, valamint az urológiai klinikának a műtője az egyetlen az épületben, amelyet nem újítottak fel. Amikor pedig szóvá teszik a hiányosságokat, minden esetben azt a választ kapják, hogy nincsen rá pénz.
Korszerűsítésre szorul az onkológiai klinika
Dr. Cornelia Togănel, a Maros Megyei Klinikai Kórház onkológiai klinikájának a vezetője rámutatott, a klinikán havonta 650 beteg kap kemoterápiás kezelést, sugárterápiás kezelésre pedig egyetlen nap alatt 143 páciens szorul. Az ország minden részéről, Bukarestből, Craiováról, Konstancáról is érkeznek betegeik. A doktornő szóvá tette, hiába vannak jó szakembereik, épületgondokkal és ágyszámhiánnyal küszködnek. Nincsen elég ágy, ahová befektessék a hozzájuk forduló rákos betegeket, emellett a személyzet számát is sürgősen bővíteni kellene, mert nehezen tudnak megbirkózni ennyi pácienssel. – Értesültünk, hogy jövőben uniós forrásokra lehet majd pályázni, ami lehetővé tenné a klinika felújítását, a befogadóképesség bővítését, ám mi klinikaként nem pályázhatunk. Egy ilyen méretű projekt összeállítását pedig már most el kellene kezdeni – fejtette ki dr. Togănel.
1100 lejes fizetéssel nem lehet itthon tartani a fiatal orvosokat
Dr. Lucian Neagoş, az egyik marosvásárhelyi magánklinika képviselője hangsúlyozta, míg régebb a dicsőség, az elismertség ösztönözte az orvosokat, ma,el kell ismerni, az anyagiak vették át a főszerepet. – Naponta öt orvos hagyja el az országot, ez összeadva több, mint ahányan évente végeznek. 2007 óta 14 ezer orvos vándorolt ki, hamarosan a klinikákon nem lesznek fiatal, pályakezdő szakemberek. Rá kell jönni már végre, hogy 1100 lejes bérrel nem lehet itthon tartani egy fiatalt, amikor külföldön kétezer euróval kecsegtetik őket. A brassói, szebeni egészségügyi szféra a magánbefektetéseknek köszönhetően tudott ennyire fejlődni. Meg kell nézni, hogy milyen szinten van fejlődés szempontjából egyik-másik helyi klinika, és azt másokkal összehasonlítani. Pozitívumok hangzottak el a vásárhelyi onkológiai klinikáról, de például Bukarestben, Otopeni-ben 200-szor korszerűbb körülmények fogadják a betegeket – adott hangot véleményének a magánszféra képviselője. Hasonló minőségben szólalt fel dr. Florin Gomotârceanu is, aki nehezményezte, hogy a szaktárcától érkező finanszírozások sorából kimaradnak a magánkórházak. Dr. Cristian Mucenic, egyik magánkórház menedzsere megjegyezte, az állam nem sok figyelmet fordít a magánklinikák támogatására, és rámutatott, megfigyelhető, hogy míg régebben a Hargita, Kovászna megyei páciensek 60-65 százaléka a marosvásárhelyi egészségügyi intézményekhez fordult ellátás végett, most ez a szám 40 százalékra csökkent, sokan inkább Brassóba, Szebenbe mennek, ha egészségi problémájuk adódik.
