Nem valószínű, hogy a saját pártjában is hosszan zengő taps fogadná ama demokrata párti honatya ötletét, aki állítólag hosszas fontolgatás után olyan törvénytervezetet készül benyújtani, mely megvonná a romániai parlamenti választási jogot a magyar állampolgárságot is felvett romániai magyaroktól.
Nem valószínű, hogy a saját pártjában is hosszan zengő taps fogadná ama demokrata párti honatya ötletét, aki állítólag hosszas fontolgatás után olyan törvénytervezetet készül benyújtani, mely megvonná a romániai parlamenti választási jogot a magyar állampolgárságot is felvett romániai magyaroktól. Hacsak nem egy hangulatilag szerencsétlen pillanatra időzített szilveszteri kabarépoén – javaslatról van szó, ilyen „képességek” birtokában nem lehet ám kis kihívás tartósan megúszni az elmegyógyászati kényszerzubbonyt sem.
A magyarimádatát alighanem szlovák demokratúra-recepteken hizlalgató képviselő nem kis labdát szervált ám fel amúgy a politikai játéktéren, de jó nyerési eséllyel lefogadhatjuk, hogy erre a román ellenzék nem fog lecsapni. Pont a nagyobbik kormánypárt nyert ugyanis komoly választási tőkét legutóbb a külföldön élő román szavazók voksain, akiket e beteges ötlet logikája mentén haladva ugyancsak kevéssé érdekelhet szülőhazájuk sorsa, ha már alantas megélhetési indokokból a kalapot s vándortarisznyát választották a szülőhon nyújtotta lehetőségek helyett. És ugyanezekre a szavazatokra készültek – legalábbis eddig nyilatkozati szinten – jövőre ismét rájátszani a demokraták. Olyannyira, hogy a levelezés útján történő szavazás is vitatéma volt nemrég a választási rendszer jövőre érkező változásai kapcsán.
Ha tényleg lesz ilyen törvényjavaslat, akkor igencsak fontolóra kellene venni egy kiegészítő javaslat benyújtását is. Arról, hogy az e törvény hatálya alá eső polgárokat a romániai parlamenti választási jogukkal egy időben fosszák meg a romániai adófizetési kötelességüktől is. Elvégre a cirkuszba és a kabaréba is csak a közönségnek kötelező belépőt váltani. De komolyra fordítva a szót, ahhoz nem kell föltétlenül a törvényjavaslat benyújtásáig várni, hogy a kettős állampolgárságú romániai magyarok adópénzén is fizetett diszkriminációellenes tanács vagy az egyes kérdésekben a mimózánál is érzékenyebb civil jogvédők is véleményt nyilvánítsanak már magáról az ötletről is. Egyrészt sajátos demokráciánk érettségének fokmérőjeként, másrészt meg a gyengébb humorérzékkel megáldott választók miheztartása végett.
