Nemzetközi együttműködések a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán
Három ERASMUS+ projekten dolgoznak párhuzamosan a Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszék oktatói: a kutatásmenedzsment témájú foRMAtion projekt, az EU biztonságáról és fenntarthatóságáról szóló EUSecure projekt, valamint a kisebbségi nyelvhasználatot megcélzó Listen projekt.
foRMAtion projekt – kutatási menedzser mint szakma az EU-ban: fogalmak, eszközök és gyakorlat
Az elmúlt időszakban igencsak kiéleződött az Európai Unió kutatási és innovációs alapjaiért folyó verseny, és egyre nagyobb igény mutatkozik az egyetemek, kutatási intézmények és más, kutatással foglalkozó intézmények és szervezetek részéről a kutatási pályázatok menedzsmenti feladatait felvállaló, jól képzett szakemberekre. Ez a felismerés hívta életre azt a nemzetközi konzorciumot, amelynek célja egy olyan képzési modul kidolgozása, amely könnyedén beépíthető bármely egyetem képzési kínálatába, ezáltal biztosítva az egyetemi hallgatók számára azt a lehetőséget, hogy képzett szakemberként a jövőben kutatási projektek, kutatóintézetek menedzsmenti és adminisztrációs feladatait a lehető legmagasabb szinten lássák el. A képzési modul kidolgozását és fejlesztését, annak az oktatási folyamatban való tesztelését és a visszajelzések alapján történő korrigálását egy nyolctagú nemzetközi konzorcium vállalta magára. Ennek tagjai: Hétfa Kutatóintézet (Budapest), Corvinus Egyetem (Budapest), Institute of Studies for the Integration of Systems (ISSINOVA, Róma), Agency for the Promotion of European Research (APRE, Róma), Sociedade Portuguesa de Inovação (SPI, Portó), Universidade NOVA de Lisboa (Lisszabon), The Slovenian Forestry Institute (SFI, Ljubljana), Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár).
Lezárult a képzés első éve, a Sapientián tíz hallgató végezte el a teljes kurzust, hasonló számokat lehet tapasztalni a lisszaboni NOVA Egyetemen és a budapesti Corvinuson is. Jelenleg a tananyagnak az oktatás alatti oktatói és hallgatói tapasztalatok és visszajelzések szerinti korrigálása, fejlesztése zajlik.
A nyár folyamán sor kerül a képzésben részt vett hallgatók számára szervezett mentorálási programra, melyre minden felsőoktatási intézmény két hallgatójának van lehetősége elmenni, hogy az elméleti tudást gyakorlati tapasztalatszerzéssel is kiegészíthesse egy szakmai szervezeti környezetben. A Sapientia hallgatói közül az egyik Budapesten, a másik Ljubljanában lesz gyakornok.
Középtávú céljaink, hogy a kifejlesztett tananyagot beépíthessük a Sapientia EMTE képzési kínálatába, valamint hogy a tananyagfejlesztés és az ezzel párhuzamosan zajló kutatás egy közpolitikai javaslattétel alapját kell képeznie: a kutatási menedzser és adminisztrátor (Research Manager and Administrator) mint szakma hivatalos elismertetése Romániában. A projektben részt vesz: Szenkovics Dezső (programkoordinátor, szakértő), Török Ferenc és Szabó Árpád (oktatók).
EUSecure project – Szimulációval támogatott felsőoktatási intézmény szintű, masszív nyílt online tanfolyam
A projekt célja, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a felmerülő biztonsági kihívásokra, és felkészítse a következő értelmiségi generációt a megfelelő döntéshozatalra. Több különböző kutatási cél és elvárt eredmény megfogalmazása között az egyik legfontosabb egy összefüggő, az európai biztonságot több aspektusból tárgyaló tananyag megfogalmazása és ennek bevezetése az egyetemek tantárgycsomagjába.
Az EUSecure SimMOOC egy sor online és kevert modulból áll, amelyek egy kiválasztott biztonsági/fenntarthatósági kérdésre összpontosítanak, és egy részvételen alapuló és kiterjedt szimulációs gyakorlattal fejeződik be, amelyet speciálisan képzett személyzet moderál. A kurzus akkreditált, szabadon választható tantárgyként jelenik meg a részt vevő egyetemek tanterveiben szimulációval támogatott tömeges, nyílt online kurzusként. Összességében mintegy 2000 diák, tanár és egyéb érintett vesz részt a projektben.
A projekt több, az EU biztonság kérdésköréhez kapcsolódó témakört párhuzamosan és összefüggéseiben vizsgáló kutatási egységet tartalmaz. Például: az EU stratégiai autonómiája egy multipoláris világban; Nemzetközi kormányzás. Multilaterális intézmények, nemzetközi közjog és adminisztrációs lehetőségek; Cyberbiztonság és a mesterséges intelligencia veszélyei (etikai, jogi, technológiai, döntéshozásban megjelenő veszélyek; Fenntartható fejlődés, környezetbiztonság és klímaváltozás; Pandémiamenedzs- ment stb.
A konzorcium tagjai: Ludovika Nemzeti Közszolgálati Egyetem (Budapest), Fernando Pessoa Egyetem (Porto), Piraeusi Egyetem, Salentói Egyetem (Lecce), Sapientia EMTE (Kolozsvár).
A projektben részt vesz: Tonk Márton (tudományos koordinátor), Török Ferenc (projektmenedzser), Sántha Ágnes, Szilveszter Szabolcs és Bíró Enikő (tudományos munkatársak).
Listen projekt
A Listen (Nyelvi önérvényesítés kisebbségi beszélők számára) Erasmus-projekt 2019 szeptemberében indult; ebben a Sapientia Kolozsvári Kara több nemzetközi partnerrel dolgozik együtt, köztük a Valenciai Egyetemmel, az ELEN-nel (European Language Equality Network), a frízföldi Afûkkal, az ír nyelvközösség Conradh na Gaeilge demokratikus fórumával, Wales nyelvtervezési szervezetével (IATH), valamint az olaszországi CNR-ILC kutatóintézettel.
A Listen projekt célja egy olyan képzési módszertan kidolgozása, amely által a kisebbségi beszélők megtanulhatják, hogyan változtassanak a nyelvi viselkedésükön, illetve a szorongást legyőzve hogyan válhatnak anyanyelvük magabiztos használóivá. Erről bővebb információ a projekt honlapján olvasható.
A projekt keretében az egyetem Kolozsvári Kara olyan animációk elkészítését vállalta fel, melyek a készülő MOOC online kurzus részét képezik. Az első elkészült animáció több célt is szolgál: felhívja az erdélyi magyarok figyelmét a tudatos nyelvhasználatra és az anyanyelvi kommunikáció fontosságára, rövid, tömör formában összefoglalja a nyelvi önérvényesítés lényegét, emellett pedig ráirányítja a figyelmet a Listen projekt célkitűzéseire.
A projektcsapat kezdeményezett továbbá egy rövid kérdőívet, amely által olyan történeteket szeretne összegyűjteni, melyekben a kisebbségi beszélők beszámolnak arról, hogy hogyan sikerül asszertívan használniuk anyanyelvüket olyan helyzetekben, amikor egyébként hajlamosak lennének a többségi nyelvet választani. Számos ilyen helyzetet ismerünk: például amikor egy társaságban többségi beszélők is jelen vannak, üzletben, ügyintézés során, vagy amikor egy idegen személyről nem tudják eldönteni, hogy beszéli-e a kisebbségi nyelvet.
Az összegyűjtött történetek adalékul szolgálnak annak megértéséhez, hogy a kisebbségi beszélők, köztük az erdélyi magyarok milyen kihívásokkal szembesülnek anyanyelvük használata során, milyen sikerélményeik vagy kétségeik vannak. Emellett betekintést lehet nyerni más országok, régiók kisebbségi beszélőinek tapasztalataiba is. Az eddig beérkezett történetek a honlapon olvashatók.
A projektben részt vesz Toró Tibor projektmenedzser és Kassay Réka szakmai tanácsadó.
