2024. july 6., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Visszatérő probléma Marosvásárhelyen, hogy szemetes a tömbháznegyedekben lévő hulladékgyűjtő pontok környéke.

Fotó: Nagy Tibor


Visszatérő probléma Marosvásárhelyen, hogy szemetes a tömbháznegyedekben lévő hulladékgyűjtő pontok környéke. Annak ellenére, hogy a köztisztasági cég viszonylag gyakran üríti a kukákat, és a tulajdonosi társulások által megbízott személyek is igyekeznek tisztán tartani a tárolók környékét, a guberálók szinte pillanatok alatt szétdobálják a kukák tartalmát. Az új, föld alatti tárolók környéke jóval rendezettebb, de már megtalálták a módját, hogy ezek tartalmához is hozzájussanak. 
Valósággal borzongás fogja el az embert, amikor el kell haladnia egy hulladéktároló mellett, vagy éppen bele kell dobnia az összegyűjtött szemetét. Hiába dobják be a lakók a konténerbe a hulladékkal teli zsákot, annak tartalma rövid időn belül úgyis a kuka mellett, a földön végzi. Nem egy alkalommal voltunk szemtanúi, hogy a szemeteskocsi kiürítette a tárolókat, a lakótársulás által a takarítással megbízott személy fölseperte a szemetet, és pár óra múlva ismét rendetlen, bűzös volt a helyszín. Amellett, hogy szétdobálják a kukák tartalmát, a guberálók, hajléktalanok gyakran vécének használják a tárolók környékét, aztán továbbállnak, a lakók meg maradnak az orrfacsaró bűzben. 
Néhol a konténerek mögött a szemétből kiszedett matracokon, párnákon, szakadt ruhákon vernek tanyát, persze reggel mindent ott hagynak maguk után, a szemetesek pedig csak a kukákat ürítik ki, a mellettük lévő hulladék, legyen az koszos matrac vagy ruhahalom, ott marad. 
Térfigyelő kamerákkal fülelnék le a guberálókat
Florian Moldovan, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal közterület-kezelő osztályának vezetője lapunk érdeklődésére kifejtette, a városban eddig 174 föld alatti szeméttárolót helyeztek el az egyes lakónegyedekben, amelyeknek az űrtartalma egyenként szinte három köbméter. Azok a helyszínek élveztek elsőbbséget, ahol az átlagnál is gyakrabban fordultak meg a guberálók. Bár a közösségi oldalon jelentek meg fotók, amelyeken a föld alatti tárolók mellett szétdobált szemét volt látható, az eddigi tapasztalat az, hogy tisztább ezeknek a környéke. Az igazgató szerint a föld alá süllyesztett tárolók részben megoldják a problémát, viszont sajnos a guberálók már megtalálták a módját annak, hogy az ezekben lévő szeméthez is hozzáférjenek, például kötélen leengedik egymást. Kérdésünkre, hogy próbálnak-e megoldást találni arra, hogy a hagyományos tárolók környékén a városlakók ne folyamatosan a szétdobált szemét látványával szembesüljenek, Florian Moldovan elmondta, tervben van, hogy a városbeli hulladékgyűjtőpontokhoz térfigyelő kamerát szerelnek, így a helyi rendőrség székhelyén figyelhetik a környéket, és gond esetén a legközelebbi járőrcsapat rövid idő alatt a helyszínre érhet. 
Sepsiszentgyörgyön bezárták a gyűjtőpontokat
Sepsiszentgyörgyön több mint félszáz hulladéktároló helyet zárt gyűjtőponttá alakítottak, amelyhez a környéken lakók belépőkártyával férhetnek hozzá, hogy bedobják a szemetet. A rendszer előnye a hulladék higiénikusabb gyűjtése és az illetéktelenek tárolókhoz való hozzáférésének a megakadályozása. A hulladékgyűjtők többsége a zöld színű, fémkeretes típusú, ugyanakkor vannak földbe süllyesztett konténerek is. A háztartási vegyes hulladék zárt gyűjtése mellett mindenik gyűjtőpontnál megtalálható a papír, üveg és pillepalack gyűjtésére alkalmas tárolóedény is. 
Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, aki előzőleg húsz évig volt a vállalat vezetője, lapunk megkeresésére elmondta, a föld alatti kukákra való áttérés, majd ezt követően a szemeteskukák bezárása azért vált indokolttá, mivel a régi rendszerben a konténerek nyitottak voltak, és a guberálók szétszórták a szemetet. 
– Emiatt kosz volt, és több helyet is foglalt. Ezért alkalmaztuk először a kétharmadig földbe süllyesztett rendszert, ami körülbelül egyharmaddal csökkentette a helyfoglalást, és teljesen zárt volt. Jelenleg is vannak föld alatti tárolók a városban, viszont van ezeknek egy bizonyos űrtartalma, és adott méretű szája, tehát meg kellett volna szokniuk a lakosoknak, hogy 25 literes zsáknál nagyobba ne tegyenek hulladékot, mert nem fér át rajta. Azért nem vált be ez a rendszer, mert mi feltételeztünk egyfajta viselkedést a városlakóktól, nem számítottunk arra, hogy sokan 60, 100 literes zsákokat gyömöszölnek a föld alatti tárolóba, az eldugult, és a többi lakó már nem volt ahová tegye a szemetet. Tehát nem a rendszer rossz, hanem az emberek viselkedése nem volt megfelelő. Ugyanakkor a föld alatti tárolóknak van egy zárórendszere, amihez elvileg a guberálók nem férhetnek hozzá, ellenben azt tapasztaljuk, hogy az ő technikájuk is fejlődik, horgas végű, háromméteres rudakat vittek magukkal, és ezekkel halászták ki a kukák tartalmát. 
Amikor láttuk, hogy ilyen körülmények között ez a rendszer nem tud hatékonyan működni, elkezdtük bezárni a gyűjtőpontokat. Ez békéscsabai mintára történt, ott láttam először – igaz, nem kártyával, hanem kulccsal –, hogy a tömbháznegyedekben lévő kisebb szemétlerakó helyeket így próbálták tisztán tartani. Békéscsabától megkaptuk a tervet, és néhány éve Sepsiszentgyörgyön is gyakorlatba ültettük. Mágneseskártya-rendszerrel működik, és előfordul, hogy néha így is hozzáférnek a guberálók, tökéletes rendszer nincs, de mindenképpen jobb, mint más városokban, ahol egyáltalán nincs zárva – mutatott rá Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. 
Mint mondta, átlagban 20 ezer lejbe került a városnak egy lerakópontnak a bezárása, igyekeztek igényes megoldást találni, például a rendszer lehetővé teszi a fény átszűrődését és a szellőzést is. Emellett a föld alatti tárolókat is üzemeltetik, a városban egyharmad a süllyesztett konténerek, kétharmad a beléptetőrendszeres gyűjtőpontok aránya. 
Érdeklődésünkre, hogy milyen gyakorisággal szállítják el a hulladékot Sepsiszentgyörgyön, és mennyit fizetnek a lakók, a városvezető-helyettes elmondta, a sűrűn lakott negyedekben naponta, máshol kétnaponta viszik el. Ősszel-télen megtörténik, hogy minden harmadik napon, mivel nem gyűl akkora mennyiség, és nincs meleg, hogy az erjedés beinduljon. A földbe süllyesztett konténerek esetében egyébként az erjedés is nehezebben indul be, mivel kétharmada föld alatt van, ahol a hőmérséklet alacsonyabb. A sepsiszentgyörgyieknek személyenként havi 9 lej a köztisztasági díj. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató