Negyvenötezer aláírás

Alapszabályzat-módosítás, az etikai és a szabályzatfelügyelő bizottság kiegészítése és különfélék szerepelt az RMDSZ Maros megyei szervezete csütörtök délutáni gyűlésének  napirendjén, amelyen jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla volt RMDSZ-elnök, Péter Ferenc megyei elnök, polgármesterek, tanácsosok. A küldöttgyűlésre a Maros Művészegyüttes székházában került sor.  

 

Közösségépítés

„2018-ban is az a feladatunk, hogy nap mint nap építsük közösségünket. Nem szabad azt gondolnunk, hogy elegendő az a politizálás, amelynek a közösségépítés nem fontos eleme. Az RMDSZ felelőssége az, hogy a centenárium évében ne bátortalanodjanak el, ne ijedjenek meg a kihívásoktól a magyar emberek” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.

Elmondta, hogy az elmúlt időszakban sok mindent megtapasztalt a magyar közösség, sok olyat is, amelyről úgy gondolta, hogy már a múlté. Ám kiderült, hogy amikor baj van az országban, elhalasztják a megoldáskeresést, helyette bűnbakot keresnek, amely  sokszor a magyar közösség. 

„Lassan tíz esztendeje hánykolódik az ország, nincs olyan közös cél, amely összefogná a társadalmat. Az alapértékeket és alapjogokat különböző ürügyekkel és érvekkel megkérdőjelezik, és nincs olyan kérdés ma, amelyben meg tudnának egyezni a politikai pártok. Az egyetlen, amiben összhang van, a magyarellenesség. Ezért az RMDSZ-nek okosnak, következetesnek kell lennie, meg kell védenie mindazt, amit 27 év alatt elért és megszerzett, olyan jövőképet kell felrajzolnia, amely reményt ad a magyar embereknek.”

A római katolikus iskoláról szólva rámutatott: a képviselőházban és a szenátusban is elfogadták a szövetség módosítását, amely lehetőséget ad arra, hogy törvény által lehessen létrehozni kisebbségi oktatáshoz tartozó iskolákat. 

Kijelentette: fenn kell tartani a párbeszédet a román politikával, 27 év után nincs alternatívája ennek. „Ezért tartjuk fenn parlamenti együttműködési megállapodásunkat a kormánykoalíciót alkotó pártokkal, decemberben pedig kielemezzük a közös munkát. Ez nem jelent kormányzást, nem jelent többet annál, mint lépésről lépésre, törvénytervezetről törvénytervezetre haladni, s megszavazni és támogatni azokat a törvénytervezeteket, amelyekről úgy gondoljuk, a közjót, a közös és a magyar ügyet szolgálják, és elutasítani azokat, amelyek nem a közjót, nem az általános érdeket szolgálják” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.  

 

A kisebbségek erőt és értéket képviselnek

A Minority SafePack kapcsán aláhúzta: itt az idő és a helyzet arra, hogy az őshonos kisebbségek problémáját jogosan és tisztességesen lehessen felmutatni az EU-ban. „Erőt és értéket képviselünk. El kell hitetnünk, hogy ennek az 50 milliós közösségnek a kérdése nemcsak kulturális, hanem biztonságpolitikai, gazdasági és humanitárius kérdés is. Az Európai Uniót teszi szegényebbé, ha eltűnik egy kisebbség, annak vallása és kultúrája. Ezt a fejezetet tehát meg kell nyitnia az uniónak.

Péter Ferenc politikai beszámolójában az oktatási, gazdasági kérdésekről és a Maros Megyei Tanács legfontosabb projektjeiről beszélt.  

Kijelentette: az RMDSZ Maros megyei szervezete számára az elmúlt idő egyik legfontosabb kihívása a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez szükséges aláírások összegyűjtése volt. Örömmel jelentette be, hogy több mint negyvenötezer Maros megyei támogatta aláírásával a kezdeményezést. 

„Az elmúlt közel három hónapban több mint húszezer magyar háztartásba látogattunk el a megyében (...) Nagy munka volt,  köszönet jár érte helyi, községi, kerületi és városi szervezeteinknek. Ugyanakkor fontos azt is megjegyezni, hogy nemcsak az aláírásgyűjtésben, hanem a regisztrációs folyamatban is jó eredménnyel zártunk, hiszen közel ötezer Maros megyében élő kettős állampolgárnak segítettünk a regisztrációban” – mondta Péter Ferenc. 

Beszámolt arról is, hogy a megyei szervezet tevékenységének egyik legfontosabb pillére az oktatás, és arról, hogy „folyamatos harcot vívtunk a katolikus iskola megmaradásáért”; örült, hogy most törvényes lehetőség adódott a kérdés megoldására. 

Jó dolognak nevezte, hogy újraalakult az oktatásügyi szaktestület, amellyel több találkozót szerveztek. 

 

Önkormányzati beruházások 

A tanácselnök gazdasági szempontból örvendetesnek tartja, hogy az önkormányzatok számára fontos beruházások indultak el, és hogy a helyi beruházások országos programja keretében 737 millió euró jut utakra, iskolákra, óvodáskra és egyéb helyi beruházásokra.

Elindult a maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program, és terveik szerint ezt az egész Székelyföldre kiterjesztik.

A megyei tanácsban az elkezdett projekteket szeretnék minél előbb befejezni. Kijelentette: a megyei önkormányzat akkor működött jól, amikor az RMDSZ vezette. Véleménye szerint, ha az elmúlt négy évben odafigyeltek volna,  ma nem lenne gond a repülőtér, a hulladékmene-dzsment vagy a motorsportpálya ügye. „Pótolni kell a hiányosságokat – jelentette ki, hozzátéve –: bár tudtam, hogy nem áll jól a megye szénája, 16 év polgármesterség tapasztalata sem volt elég, hogy átlássam, mi minden nem működik.” Végül hangsúlyozta,  hogy Maros megye etnikai összetétele megköveteli a tárgyalásokat a többségi partnerekkel, ezt fel kell vállalni. 

 

Önbizalommal és bátorsággal

Markó Béla volt szövetségi elnök arra biztatta a Maros megyei szervezetet, hogy önbizalommal és bátorsággal politizáljon, mert erős, ütőképes, jól felkészült, fiatal csapata van. „Maros megyében a szövetségnek a legnagyobb és legerősebb politikai szervezetként minden fontos politikai kérdésben elsőként kellene megszólalnia és irányt mutatnia” – hangsúlyozta.

A küldöttgyűlés megszavazta a módosított alapszabályzatot, amely értelmében a Maros megyei szervezet is alkalmazni fogja az országosan elfogadott női kvótát, majd Fülöp Lászlót az etikai és fegyelmi bizottság, Domokos Zoltánt a szabályzatfelügyelő bizottság tagjává választotta.