Nálunk mindent szabad, mindent lehet
Miért is ne? Hiszen liberalizmus van, demokrácia és természetesen szabadság. Így hát mindenki tehet, amit akar, és tesz is úgy, ahogy éppen kedve tartja, ízlése, hangulata, kultúrája engedi. Fütyülünk mások véleményére, érdekeire, fütyülünk a törvényekre, az etikára, mások jogaira, az emberségre.
Miért is ne? Hiszen liberalizmus van, demokrácia és természetesen szabadság. Így hát mindenki tehet, amit akar, és tesz is úgy, ahogy éppen kedve tartja, ízlése, hangulata, kultúrája engedi. Fütyülünk mások véleményére, érdekeire, fütyülünk a törvényekre, az etikára, mások jogaira, az emberségre.
Ez év március 24-én, vasárnap délután fél három órakor felültem a Balint Trans menetrend szerint közlekedő kisbuszára, és jegyet váltottam Kovásznára az utolsó állomásig, azaz a vajnafalvi szívkórházig. Ez a járat végállomása. Este 8 óra körül érkezik, és onnan indul vissza másnap reggel 6 órakor. A járat pontos, a busz kényelmes, senkinek semmi kifogása nem lehet ellene.
Történt azonban, hogy azon a bizonyos vasárnapi estén, amikor 8 órakor megérkeztünk a kovásznai buszmegállóba, a sofőr úrnak olyan kedve támadt, amitől nem volt hajlandó továbbmenni a végállomásig, ami még 10 perces út lett volna autóval. Igaz, csak egyedül maradtam a buszon, akinek a jegye a végállomásig szólt, de véleményem szerint neki akkor is kötelessége lett volna kivinni addig, hiszen a jegyet a végállomásig fizettem ki, és ez a múlt években is előfordult, de minden alkalommal szó nélkül kivittek. Mondtam neki, hogy ne hagyjon ott, szívbeteg ember vagyok, be vagyok utalva a szívkórházba, mit csináljak én itt két nagy csomaggal, sötétben, közel 90 évesen? Aztán elkezdett blöffölni, hazudozni, hogy ő nem mehet tovább, mert ő megyeközi járat (interjudeţean, ahogy mondta), neki nincs joga elvenni az utasokat a helyi járatoktól, mert az neki az állásába is kerülhet. Így aztán kénytelen voltam leszállni, de azzal vigasztalt, hogy ott átellenben van a helyi buszállomás, és ott majd jön valami, amivel kimenjek. Tehát udvariasan megvigasztalt. Elvánszorogtam oda a két nagy csomagommal, és álltam ott, mint Bálám szamara, sehol egyetlen busz sem volt. Aztán feltűnt egy taxi, amit leintettem és egy tízesért kivitt a Balint Trans végállomásáig.
Megkérdezném a cég tulajdonosát, hogy joga van-e a sofőrnek ilyent tenni? Hiszen egy ilyen cselekedet nemcsak a törvény, a belső szabályzat megszegését jelenti, hanem egyenesen kegyetlenség, embertelenség. Azt sem tudom elképzelni, hogy amikor egy sofőrt alkalmaznak, aki az utazóközönséget tisztességesen, becsületesen és udvariasan kell kiszolgálja, ne készítené fel a tulajdonos, hiszen e szolgáltatásból él ő is és az őt alkalmazó cég is. Nem hiszem, hogy ne lenne egy belső törvény, szabályzat, amely kimondja, hogy a gépkocsivezetőnek és az utasoknak milyen jogaik és kötelezettségeik vannak. Üdvös és kívánatos lenne, hogy ilyen vagy ehhez hasonló dolgok soha ne forduljanak elő!
Szilágyi Domokos
