Mindkettőjüket a fehérvérűség (leukémia) tálalta fel az Öröklétnek. Mikroszkóp alatt: gyönyörű, pompázó sejtek kavalkádja: ők gyilkoltak – a Szép… A szív hegyein (Rilke) magukra maradottaké, hang- és hangzásözönben – a felfüggesztett sejthalálban… Abban a programban, amelynek kódjai mai is ismeretlenek nagyrészt – a Miértek-ében.
Allegro barbaro – a Szív hegyein…
A Kékszakállú s Rilke – New York Duino-ban, és viszont.
De SOHASEM a MAGÁNY! De ÖRÖKRE a MAGÁNY!
Az önépítés szakadéknyi mélységei.
Az önépítés csöndes eksztázisa…
Havon és jégen felvillanó neuron-kisülések. Az alázuhogó tiszta víz robajtalan látványa, avagy a robajban a LÁTVÁNY, a BENNÜNK HARMONIZÁLÓDÓ DISZHARMÓNIA…
Rilke és Bartók. Montreux, a svájci kisváros a Genfi-tó partján: a kórházi ágy: a láz, folyton a LÁZ. New York, a kórházi ágy, és: a láz, már örökkön a LÁZ…
Rilke és Bartók. A Nagy Ismeretlenek egyenleteinek végül összefutó egyenlőségei a Végtelenben…
A Vers magára maradottsága, de értelme az értelmetlenségben. S a Zene meghasonlásokon átívelő kapcsai.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
