A közelgő parlamenti választásokra készülve nem sok jóra számíthatnak a botrányt botrányra, konfliktust konfliktusra halmozó, helyi és központi szinten intrikákat szövő politikusok. A választópolgárok ideig-óráig lehetnek hiszékenyek, ám a végsőkig nem ostobák.
A se vége, se hossza politikai csatározások idejét éljük. A hatalom hadakozik az ellenzékkel, a felfüggesztett elnök a felfüggesztőkkel, a megbízott elnök a felfüggesztettel, az új miniszterelnök a felfüggesztett elnökkel, az új hatalom az alkotmánybírósággal, az Európai Bizottsággal, mindenki mindenkit igyekszik gyanúba keverni, lassan mindenki keresztbe fenyegeti, zsarolja egymást. És hozzátehetjük – kicsi kutya a nagytól tanul? –, sok helyen szinte ugyanez vagy valami hasonló zajlik helyi szinten is.
Ráadásul az, ami az utóbbi napokban történik, amikor ügyészek hada zaklatja emberek százait, számon kérve a július 29-i szavazását, nemcsak hogy elveszi a polgárok szavazókedvét, de egyenesen elriasztja őket attól, hogy még egyszer az urnákhoz járuljanak.
Lehet azon vitatkozni, hogy kik vagy ki az ügy mozgatórugója. Egy valóban demokratikus jogállamban senkivel sem történhetne meg az, ami minálunk, ha a törvényes előírásoknak megfelelően gyakorolja alkotmányos szavazati jogát. Mert a zaklatottak nagy része becsületes, ártatlan ember, akiket rémületbe ejt az agresszív „számonkérés”.
Jó úton haladunk tehát az anarchia felé. Ezt látszik igazolni a Románia demokratikus előrehaladását felügyelő bizottság egyik (egyébként román nemzetiségű) tagjának a nyilatkozata is, amely szerint az országban „egyetlen szabályt sem tartanak be”, illetve „a politikai elit nagy része nem sokat ad az európai értékekre”.
A közelgő parlamenti választásokra készülve nem sok jóra számíthatnak a botrányt botrányra, konfliktust konfliktusra halmozó, helyi és központi szinten intrikákat szövő politikusok. A választópolgárok ideig-óráig lehetnek hiszékenyek, ám a végsőkig nem ostobák. Kellőképpen fogják „díjazni” – akár egyénenként – őket, mindenkit „érdemei” szerint.
