Csak megyei választási irodák lesznek, nem kell feltüntetni a jegyzőkönyvekben, hogy kik szavaztak a pótlistákon, és azt sem, hogy milyen sorszáma volt a szavazópecséteknek vagy hogy milyen állapotban vannak az urnák a szavazás végén. Mi lesz ebből?
Vasárnap népszavazáson dől el, hogy a felfüggesztett államelnök visszatér-e újra Cotroceni-be, vagy elhajózhat távoli vizekre, miután a hónap elején – nyolc év alatt másodjára – a parlament felfüggesztette tisztségéből. A felfüggesztés és menesztés a slágertéma az esztendő legmelegebb havában, azonban még ma, alig öt nappal a referendum előtt sem világos, hogy az alkotmánybíróság által alkotmányosnak minősített referendumtörvény, vagy pedig a szociálliberális kormány, majd a parlament által is elfogadott kormányrendelet alapján történik-e a szavazás. Alkotmányjogászok úgy vélekednek, hogy elvileg a kormányrendelet szerint kellene megszervezni a referendumot, azonban az alkotmánybíróságnak is igaza van, amikor részvételi küszöb megállapítását kéri. Jelenleg annyit tudni csupán, hogy a szavazókörzetek reggel héttől este tizenegyig várják a szavazókat. A miniszterelnök szerint azért, mert nyár van és meleg, és azoknak is meg kell adni a szavazás lehetőségét, akik napnyugtáig a strandokon lubickolnak. Az ügy érdekessége, hogy a szavazókörzetek nyitva tartásáról szóló rendeletet megelőzően egyesek két-, sőt háromnapos referendumot szorgalmaztak, hogy minél többen elmehessenek szavazni az államfő menesztéséről, ha a népszavazás csak akkor lenne érvényes, ha a választópolgárok fele plusz egy megjelenik az urnáknál.
Az elnök pártja a múlt csütörtökön óvást tett le az alkotmánybírósághoz, a referendumot és az alkotmánybíróság hatáskörét módosító rendeleteket és a népszavazás idejének meghosszabbítását tárgyaló törvény ellen. A PDL egyik alelnöke szerint azért, mert szerdán a parlamentben „különös események” történtek: előbb megszavazták a 41-es sürgősségi kormányrendelet módosítását, amely a referendum órarendjét 7 és 23 óra közötti időszakra hosszabbítja, ezt követően szavazták meg azt a törvényt, amelynek értelmében a népszavazás órarendjét kormányhatározattal lehet módosítani.
Az alkotmánybíróság – elvileg – július 24-én, vagyis ma tárgyalja a fellebbezéseket. Ám minálunk bármi megtörténhet, az is, hogy a taláros testületnek nem sikerül idejében meghozni a döntést. Tudni kell, hogy a 41. számú kormányrendelet értelmében csak megyei választási irodák lesznek, nem kell feltüntetni a jegyzőkönyvekben, hogy kik szavaztak a pótlistákon, és azt sem, hogy milyen sorszáma volt a szavazópecséteknek vagy hogy milyen állapotban vannak az urnák a szavazás végén. Mi lesz ebből?
Egyelőre zavaros az egész, mint a teve álma.
