Minőségi oktatási programok

Identitáserősítő gyermektábor Nyárádmagyaróson

Egyhetes honismereti táborba érkezett a nyárádmagyarósi iskolába a budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium diákcsapata. Idén kimondottan hegyvidéki környezetben töltötték napjaikat a vendégek, és maradandó élményekkel térnek haza a következő, nem is távoli viszontlátásig.

A két tanintézmény 2013-ban létesített kapcsolatot, a következő évben pedig alá is írták a testvériskolai megállapodást, amelynek alapelve az, hogy a magyar nemzeti kultúra következetes integrációja nélkül nincs erdélyi kultúra, de az erdélyi kultúra nélkül sincs magyar nemzeti kultúra és lelkiség. A bekecsalji iskola számára nagyon fontos, hogy olyan majdani felnőtteket neveljen, akik ismerik a történelmüket, erős nemzeti öntudattal rendelkeznek, hogy elsőrendű állampolgárokként tudjanak megmaradni szülőföldjükön, és ők is ilyen gyerekeket neveljenek majd. Ezért választottak anyaországi testvériskolát, amellyel közös programok révén szoros kapcsolatokat létesíthetnek, megismerhetik egymás szokásait, együtt ápolhatják közös anyanyelvüket, és minőségi oktatási programokat valósítanak meg.

Kezdetben voltak fenntartásaik, hogy meg tudnak-e felelni a másik fél elvárásainak, hiszen kis létszámú iskola a nyárádmenti, a diákok korlátozottabb anyagi lehetőségű családokból számaznak, de tudták azt, hogy diákjaiknak szükségük van a budapesti gyerekre, és ez fordítva is igaznak bizonyult. Így sikerült minden évben előteremteni a szükséges anyagi feltételeket, és csak a járvány miatt maradt ki egy évre a találkozás. A közös programok legfőbb támogatója a Bethlen Gábor Alap, amely idén is 400 ezer forinttal támogatta a találkozás megszervezését – tudtuk meg a házigazda iskola igazgatójától. Minden nyári vakációban közös tematikus tábort szerveznek a két iskola diákjai számára, ezek témája a nyárádmagyarósi mondák, de az évek során minden helyi mondát „kiveséztek”, ezért idén Székelyföld belseje felé irányultak. Mivel jövő évtől egy új iskolai generáció érkezik, vissza fognak kanyarodni a helyi mondákhoz – tette hozzá Iszlai Tünde.

A múlt héten érkezett anyaországiak az ismerkedés, témafelvezetés után hamar ráhangolódtak a táborra, így hétfőn már egy székelyföldi körútra indultak. Farkaslaka nevezetességei és a Mini Erdély Park után Székelyvarságon töltöttek egy napot, a harmadik nap Parajd és Szováta mondáit ismerték meg, csütörtökön a Bekecs-tető volt az úti cél, este pedig tábortűz, népdal és tánc volt a programban, ugyanis pénteken már csak falubeli látogatásokra, a vetélkedők és a tábor értékelésére maradt idő a vendégek hazaindulása előtt.

Minden gyermek nagyon lelkesen dolgozott és tanult a hét alatt, és a foglalkozásokat idén már az iskola volt diákjai szervezték. Egyikőjüktől megtudtuk: a legkedvesebb feladat és játék a harácsolás volt, amelynek lényege, hogy a lehető legkreatívabban lássák a világot. A diákcsapatok naponta különböző legendákhoz, mondákhoz kapcsolódó feladatokat kaptak, amelyekre fényképek vagy kisfilmek révén kellett megoldást, választ, eredményt bemutatni, és nem kimondottan a pontos választ, hanem a kreatív megoldásokat pontozták a szervezők. Kaptak a csapatok viccesebb feladatokat is, például a Medve-tónál a Hat tyúk tavát kellett megjeleníteniük székely elemekkel és Csajkovszkijjal. A mai fiatalok már nem tudnak „szépen” gondolkodni, de ezúttal öröm volt látni, hogy milyen jól és élvezetesen oldották meg a diákok a feladatokat – mondta el lapunknak Iszlai Beáta Kata.

Az anyaországi iskolából nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok is szívesen jönnek ide. Honesz Hajnalka Kolozsváron született, 1990 után telepedett át Magyarországra, s ezért, ahogy alkalma adódott idejönni, azonnal elfogadta a felkérést. Társa, Jófejű Anikó az elmúlt években a budapesti programok szervezésével foglalkozott, 2019-ben járt először a Bekecsalján, és nem kérdés azóta, hogy visszatér-e ide. Itt tiszta szívvel, nagy szeretettel fogadják őket, ezért a diákok már a hazaúton a következő évi programokat tervezik, és nagyon várják a magyarósi társaikkal való viszontlátást. A héten egyik estén a vendég diákok imában mondtak köszönetet a családjuknak, de legfőképp azért voltak hálásak, hogy ide eljuthattak. A pedagógusok számára is a gyerekek közös öröme jelenti a maradandó élményt, olyan hamar egymásra hangolódtak a két iskola diákjai, mintha együtt nőttek volna fel. Nem jelentett gondot az, hogy más élettérből érkeztek, és nagyon kitartóan dolgoztak azért, hogy a hegyvidéki kirándulásokon lépést tartsanak a többiekkel.

A két iskola küldöttségei évente kétszer találkoznak egymással, a nyári vakáció elején a budapestiek utaznak Nyárádmagyarósra, a bekecsaljiak augusztusban viszonozzák a látogatást, ilyenkor vendéglátóik a főváros felfedezésének és a nemzeti ünnep örömteli pillanatainak élményével próbálják meghálálni azt, amit itt kapnak.