Milyen „nyelven” jön a mentő?

A napokban különös eset jutott a tudomásunkra: egy hatéves kislánynak sürgősen mentőre volt szüksége, és Radnót közeléből próbálták riasztani az 112-es segélyhívót, ám a hívó fél nem tudott románul, ezért magyar nyelven, angolul, és németül is próbálkozott, viszont állítása szerint sikertelenül, nem tudta megértetni magát.

Fotó: archív

A napokban különös eset jutott a tudomásunkra: egy hatéves kislánynak sürgősen mentőre volt szüksége, és Radnót közeléből próbálták riasztani az 112-es segélyhívót, ám a hívó fél nem tudott románul, ezért magyar nyelven, angolul, és németül is próbálkozott, viszont állítása szerint sikertelenül, nem tudta megértetni magát. Végül a bajba jutott család egy arra járó idegent kért meg, – aki tudott románul –, hogy tárcsázza az 112-t. Ennek következtében pár perc múlva a helyszínre is ért a legközelebbi mentő, viszont az eset kapcsán felmerült a kérdés, ha valaki nem beszél románul, ilyen jellegű nehézségekbe ütközik olyan helyzetben, amikor másodperceken múlhat egy ember élete?

Az ügyben lapunk felkereste Sergiu Olteant, a marosvásárhelyi segélyhívó központ vezetőjét, aki előkerestette a rögzített hívást, ugyanis minden beérkező hívást 10 évig tárolnak. Mint mondta, az adott esetben az lehetett a gond, hogy a férfi, aki riasztotta az 112-t, nehézkesen beszélt magyarul, emiatt a diszpécser arra gondolt, hogy tréfáról lehet szó. A központ vezetője elmondta, sajnos rengetegen lelik abban örömüket, hogy ok nélkül tárcsázzák az 112-t, majd vagy nem szólnak bele, vagy szitkozódnak, obszcén szavakkal illetik a diszpécsert a vonal másik végéről.

A hívások 80 százaléka vaklárma

– Tíz hívásból nyolc arról szól, hogy a hívó fél káromló szavakkal illeti a diszpécsert. Emiatt ha valaki nem érthetően beszél, embereink már fenntartásokkal kezelik, de soha nem utasítják el a hívást. Ezek a játszadozások viszont nagyon veszélyesek. Egy példát mondanék el: egy gyerek egy nap leforgása alatt harmincszor hívta fel apja telefonjáról az 112-t. A központban rögzítettük a telefonszámot, amelyről érkeztek a hívások, viszont kötelességünk mindenik alkalommal fogadni, hiszen nem tudhatjuk, mikor van valójában szükség segítségre. Ugyanarról a számról a harmincegyedik alkalommal is érkezett a hívás, és egy közúti balesetre hivatkozva, segítséget kért a hívó fél. Diszpécserünk hallotta az illető akadozó hangját, hogy nehezen lélegzik, emiatt kezdte komolyan venni a dolgot és mint kiderült, a játszadozó gyerek édesapja valóban balesetet szenvedett, hídfőnek ütközött és beszorult a járműbe. Ha arra gondolunk – és a harminc vaklárma után joggal hihetjük azt –, hogy biztos újra játszadozik valaki, az az ember meghalhatott volna – vázolta fel a helyzet súlyosságát az igazgató. A marosvásárhelyi segélyhívó központhoz naponta átlagban 2500 hívás érkezik, viszont ezek 80 százaléka vaklárma, elsősorban gyerekek és tinédzserek szórakoznak, és nem gondolnak arra, hogy lefoglalják a vonalat azok előtt, akik valódi segítséget kérnének. A segélyhívó központban három váltásban, váltásonként öt diszpécser és öt szakember (orvos, tűzoltó, rendőr, csendőr) teljesít szolgálatot, akik egy időben legtöbb nyolc hívást tudnak fogadni.

Töltőkártyát kilóra

A törvény ugyan több ezer lejig terjedő bírsággal sújtja a 112-es számot ok nélkül tárcsázókat, de a gond az, hogy a játszadozókat az esetek zömében nem sikerül azonosítani, mivel kártyás telefonról érkezik a hívás, ennek alapján pedig csupán ötvenméteres körzetet tudnak beazonosítani, ahol az illető éppen tartózkodik.

– Nálunk sajnos, valaki bemegy a zöldségeshez és annyi töltőkártyát vásárol, ahányat akar, anélkül, hogy azonosítania kellene magát. Magyarországon például töltőkártya-vásárláskor elkérik az illető személyi számát és egy személyi számmal legtöbb két kártyát lehet vásárolni – hivatkozott a külföldi példára Sergiu Oltean.

Minden váltásban van magyar nyelvű diszpécser

Sergiu Oltean hangsúlyozta, a megye lakosságának nagy része magyar anyanyelvű, emiatt azokra a helyzetekre is fel kell legyenek készülve, amikor a tárcsázó fél nem beszéli az ország nyelvét. – A Nyárádmentén, Nyárádszereda, Szováta környékén szinte kizárólag magyar ajkú személyek laknak, amennyiben ők szorulnak segítségre és tárcsázzák az 112-t, a hívást mi fogadjuk, majd küldjük a legközelebbi egységet, például a nyárádszeredai SMURD-ot. Van nap, amikor a beérkező hívások fele magyar anyanyelvűektől érkezik, olyanoktól, akik nem tudnak románul, emiatt mindenik váltásban van egy magyar diszpécser, és amennyiben a munkatársunk, aki fogadja a hívást, nem ért magyarul, bekapcsolódik a beszélgetésbe a magyar kolléga is, aki meghallgatja a bajba jutott személyt. Továbbá mindenik váltásban van egy kolléga, aki folyékonyan beszél angolul, hogy ha más országból érkező turista jut bajba, vele is értekezni tudjunk. Előfordult, hogy kínaiak, oroszok szorultak ellátásra, a hívást fogadó kollégánk valahogy elmagyarázta nekik angol nyelven, hogy olvassák le, mit ír a legközelebbi helységnévtáblán, és ennek alapján találták meg őket a mentősök – fejtette ki a segélyhívó központ vezetője, aki szerint Marosvásárhelyen nyolc, míg a megye területén 15 percbe telik, amíg riasztás esetén a helyszínre ér a segítség.

Bemérik az 50 méteres körzetet, ahol a hívó fél tartózkodik

Azt is megtudtuk, hogy az uniós előírásoknak eleget téve, 2009-ben a Különleges Távközlési Szolgálat üzembe helyezte a rendszert, amellyel be tudják mérni az 50 méteres körzetet, ahonnan érkezik a hívás. – Például régebb előfordult, hogy valaki Segesvárról telefonált, hogy Marosvásárhelyen a Művész mozinál baleset történt, mentőre van szükség, mi küldtük is, de valójában vaklárma volt. Ma ez már nem történhet meg, mert be tudjuk mérni, hogy a hívás Segesvárról érkezik, tehát az illető nem lehet szemtanúja egy Marosvásárhelyen történt szerencsétlenségnek – magyarázta Sergiu Oltean.