Mi jó a szívnek?

• 2024-12-05 15:00:00

• Tasnády Ádám

Romániában a szív- és érrendszeri betegségek évente mintegy 50.000 halálesetért felelősek, ezek az összes halálozás körülbelül 50%-át teszik ki. Ez az arány az egyik legmagasabb az EU-ban – jegyzi meg a National Geographic a WHO adataira alapozva. A vezető okok között az ischaemiás szívbetegségek (19%) és az agyi érbetegségek (16%) szerepelnek. Ezeket gyakran társítják egészségtelen életmódbeli tényezőkkel, például a dohányzással, helytelen táplálkozással és a mozgásszegény életmóddal. Az EU tagállamaiban jelentős különbségek vannak: a kelet-európai országokban, mint például Romániában és Bulgáriában magasabb a halálozási arány, míg a nyugat-európai államokban alacsonyabb. A betegségek 80%-a megelőzhető lenne egészségesebb életvitellel, például rendszeres mozgással, egészséges táplálkozással és füstmentes életmóddal. 

Ezekről az adatokról, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáról, illetve azok megelőzéséről dr. Frigy Attila egyetemi docens, kardiológust, osztályvezető főorvost kérdeztük. 

– Ha a statisztikákat nézzük, a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb elhalálozást nemcsak Romániában, hanem világszerte. Ezek azok a betegségek, amelyeknek a leggyakoribb a tragikus kimenetele. Hogyan jutottunk ide, hogy pont ez legyen a listavezető betegség?

– Valóban a szív- és érrendszeri betegségek a nyugati kultúrájú országokban az első helyen állnak az elhalálozás okait illetően, ezen belül is a koszorúér-betegség, illetve az agyi érbetegség a listavezető. A stroke leginkább a nőkre jellemző, a szívroham pedig a férfiakra. Az okok sokrétűek: nyilvánvalóan az első az, hogy tulajdonképpen az orvosi aktivitás az, ami ide vezetett, ugyanis több ideig élünk, vagyis megnövekedett az átlagéletkor. „Természetesen” a kor előrehaladásával maguktól jönnek bizonyos betegségek, egy ízületi betegség vagy az érelmeszesedés is és a sokféle daganatos betegség. Régebben egy fertőző betegség már sajnos a harmincas-negyvenes éveiben elvitt egy fiatalt, és az átlagéletkor is alacsonyabb volt emiatt. Akkor ezeknek a betegségeknek, úgymond, nem volt idejük kifejlődni. De már a múmiák vizsgálatával is kiderítették, hogy ezek a betegségek nem most keletkeztek, csak az élettartam meghosszabbodása felszínre hozta őket. 

– Említette, hogy a férfiak körében a szívroham, a nőknél az agyvérzés az, ami nagyobb arányban előfordul. Mi ennek az oka?

– A különbség nem olyan nagy, ezt inkább csak az érdekesség kedvéért mondtam. Amikor azt mondjuk, hogy agyi érbetegség, akkor elsősorban nem az agyvérzése gondolunk, hanem az agyi ereknek a beszűkülésére, köznyelven eldugulására következtethetünk. Ennek az oka valószínűleg az, hogy az agyi érbetegségek kifejlődése az idősebb életkorra jellemző, míg az infarktus már fiatalabb korban is megjelenik. 

– Mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük ezeket a szív- és érrendszeri betegségeket? Szűrővizsgálatokra kellene járni?

– Azt szoktuk mondani, hogy kell a prevenció és a szűrővizsgálat. A legfontosabb rizikófaktorai a szív- és érrendszeri betegségeknek a magas vérnyomás, a diabétesz, a magas koleszterin és a dohányzás. Ezeknek a legyőzése nem egy orvosi eszköz, hanem inkább társadalmi feladat, tehát egy politikai döntés eredményeként lehet komoly prevenciós eredményeket elérni, a másik pedig a minél korábbi stádiumban történő diagnosztika, ez a szűrés. Itt akár az önszűrés is nagyon fontos lehet – tehát az emberek egy bizonyos életkor után foglalkozzanak magukkal. Hogyha az ember azt szeretné, hogy elkerüljék ezek a betegségek, akkor életmódot kellene váltania: lényeges a mozgás, a táplálkozás és a stresszmenedzsment. 

– Említette az otthoni szűrést. Gondolom, segít, ha az embernek van otthon egy vérnyomásmérője, és rendszeresen figyeli a mutatókat. Ha orvoshoz fordul, érdemes – feltételezem – valamilyen frissen lejegyzett adatokkal tanácsot kérni. 

– Az öndiagnosztizálásnak is megvan a limitje, tehát nem kell átvenni az orvosi ellátásnak a szerepét, de tény és való, hogy a mai világban „doktor internet” már mindent megmond. De ez nem helyettesíti az orvosi diagnózist. A fő tünetek a mellkasi fájdalom és a szokatlan szívdobogás. Ma már rendkívül sokat köszönhetünk az okoseszközöknek, otthon egy óra segítségével már pulzust és EKG-t tudok rögzíteni magamnak. A beteg szempontjából és nekünk orvosoknak is óriási dolog az, hogy ezekkel az értékekkel érkezik a beteg, és nem csak egy rendelői érték alapján állapítom meg, hogy mi a helyzet.

– Melyek az első jelek, amikre az ember oda kell figyeljen? 

– Mindig azt szoktam mondani a diákoknak is, hogy a legfontosabb a tünetek között a fájdalom: egy olyan típusú mellkasi fájdalom, amely nyomó jellegű, hosszabb ideig tartó, ami terheléssel és stresszes szituációval függ össze. A fulladás is intő jel: például valaki meg van szokva egy bizonyos erőkifejtéssel, tudja, hogy mennyire fárad, és egy adott pillanatban azt látja, azt tapasztalja, hogy mondjuk a harmadik emeleten lakik, eddig simán felment, és egyszer csak az első emeleten meg kell állnia. A harmadik fontos tünet a szívdobogás: de ezt szédülés és ájulásközeli állapot követi, tehát nem egyszeri, véletlenszerű jelenségekről van szó.