Könnyen juthat arra a következtetésre az ártatlan szemlélő az azeri baltás gyilkos nemzetközivé dagadt botránya kapcsán, hogy a magyar kormány és diplomácia alaposan elbaltázott valamit.
Könnyen juthat arra a következtetésre az ártatlan szemlélő az azeri baltás gyilkos nemzetközivé dagadt botránya kapcsán, hogy a magyar kormány és diplomácia alaposan elbaltázott valamit. Holott az életfogytig rács mögé küldött gyilkos szabadon eresztésével és hőssé szentelésével azt mutatták meg legelsősorban az azeriek, hogy magasról tesznek a nemzetközi jogra és az összes európai intézményre, amelynek szavatoltatnia kellene az ilyen nemzetközi egyezmények betartását.
Régóta tudjuk, hogy vétkesek közt cinkos, aki néma, és Európa eddigi reakciója gyakorlatilag a hallgatással egyenlő. Pedig az öreg kontinens adófizetői, így a magyarok pénzéből is, évente eurómilliókat kapnak az azeriek, legutóbb az igazságügyi és bevándorlási intézményeik fejlesztésére ígért nekik az unió csekély 20 milliót. És noha e néhai szovjet tagköztársaságban a demokratikus értékrendet gyakran tiporják lábbal, eddig nem sok feddést kaptak a nemzetközi normák betartása felett őrködő európai intézményektől. A baltás gyilkos szabadon engedéséért sem valószínű, hogy különösebb bántódás érné őket, mert a világ energiapiacának igencsak fontos szereplői, és ahol erős gazdasági érdekek vannak a háttérben, ott az uniós hivatalok ingerküszöbét egy ilyen jogsértés nem lépi át. Vagy talán csak a meglehetősen erős örmény lobbi kedvéért.
Európának pedig a cinkos hallgatásban a minden lehetséges dolgot belpolitikai cirkuszra felhasználó magyar balliberális ellenzék kórusa játszik a kezére. Pedig az őszödi szónok, ha már bocsánatkérési rohamban szenved, a külhoni magyarok bocsánatáért is esedezhetne, például 2004. december 5-ért.
