Május 25. – az eltűnt gyermekek világnapja
2013-05-24 14:50:45
- Antalfi Imola
Maros megyében idén 23 kiskorút nyilvánítottak eltűntnek, legtöbb esetben lányról van szó – közölte a megyei rendőr-felügyelőség. Az esetek mindenikében szerencsére megtalálták az otthonról eltávozott gyereket, de a szülőknek, pedagógusoknak jobban oda kell figyelniük erre – figyelmeztetnek a szakemberek.
Maros megyében idén 23 kiskorút nyilvánítottak eltűntnek, legtöbb esetben lányról van szó – közölte a megyei rendőr-felügyelőség. Az esetek mindenikében szerencsére megtalálták az otthonról eltávozott gyereket, de a szülőknek, pedagógusoknak jobban oda kell figyelniük erre – figyelmeztetnek a szakemberek.
„Velünk, a mi családunkban nem történhet meg” – gondolja a szülők többsége, amikor a gyermekek eltűnéséről, az otthonról való megszökésükről esik szó. Aztán egy kiadós veszekedés után „lelépik” a gyerek. Bárki hibázhat a nevelésben, és a gyermekek eltűnése mindennapjaink komoly problémája – figyelmeztet a rendőrség bűnmegelőző osztálya, amely a mai, eltűnt gyermekek világnapja alkalmából a héten számos figyelemfelkeltő rendezvényt szervezett.
Maros megyében az idén eltűntnek nyilvánított 23 kiskorú mindenikét megtalálták. A legtöbb esetben 14 évesnél idősebb, de még kiskorú lányokról van szó, főként vidékről származókról, és minden esetben szándékosan távoztak el otthonról. A leggyakoribb okok, amelyek az eltűnések hátterében állnak: a magányosság érzete, érzelmi problémák, kommunikációhiány, rossz osztályzat, szülői szigor, büntetés. A kiskorúak zöme (sokan állami gondozottak) viszont egyáltalán nincs tisztában azokkal a veszélyekkel, amelyek rájuk leselkednek. Miközben a lányok főként érzelmi problémák miatt szöknek meg (általában a nagy szerelemtől való szülői eltiltás), a fiúkban igen erős a függetlenség iránti vágy, ők szezonmunkát keresnek, és a legtöbb esetben munkaadóik kiaknázzák őket, míg a lányokat prostitúcióra kényszerítik.
Minden ilyen helyzetet a szülők és a gyermekek közti kommunikáció hiánya segít elő – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint a család legkisebb tagjait teljes jogú vitapartnerként kell kezelni, akinek érveit figyelembe véve konszenzusra kell törekedni. Ha ez mégsem sikerül, és a gyermek elhagyja otthonát, visszatérését követően ajánlott pszichológust felkeresni, aki segít a megfelelő kommunikációs módok megtanulásában.
