Magyarbükkös – Magyarózd

Egyre kevesebb a gyermek

Nagyon szomorú, amikor ki kell mondani, hogy Magyarbükkösön megszűnt a magyar iskola. Csak a román tagozat működik a községközpontban. Magyar-ózdon van a magyar tagozat, de egyre kevesebb a gyermek. 

– Lándorból, Gabucról, Magyarózdról iskolabusszal utaztatják a román tagozatos gyermekeket a községközpontba. Bükkösről két gyermeket visznek Ózdra. Egy kompromisszumos megoldás volt, hogy Bükkösön román, Magyarózdon magyar tagozatot létesítsenek, így működhet mindkét iskola. Bükkösön 16 óvodás, 13 elemi osztályos és 12 felső tagozatos, összesen 41 gyermek tanul. Magyarózdon hét óvodás, kilenc elemista és hat felső tagozatos általános iskolás, azaz összesen 22 gyermek tanul. Ózdról négy, míg Bükkösről öt gyermek ingázik a marosludasi általános iskolába – számolt be Balog Csaba iskolaigazgató.

Kiváló eredményeket itt is fel lehet mutatni

– Nem igaz, hogy kis létszámú iskolában nem lehet eredményeket elérni, ha a gyermekek akarnak tanulni. A magyarózdi Császár Mózes, aki most a nagyenyedi Református Kollégium matematika-informatika osztályában tanul, a Zrínyi Ilona matematikaverseny megyei szakaszának nyerteseként továbbjutott a debreceni döntőbe. Ugyanez a diák első helyezést ért el a falusi iskolák versenyén – mondta az igazgató, az iskola matematikatanára. 

A hatvanas években húsz gyerek is volt egy osztályban

Csütörtökön a magyarbükkösi iskolában az egyesülést ünnepelték a gyermekek, míg Ózdon tanítás folyt. 

Bíró Irén tanítónő – aki 24 éve tanít az iskolában – elmondta, hogy az iskola tanulóinak háromnegyede roma családból származik, de mindenik megtanult magyarul. A tanítás összevont osztályokban folyik. Így három tanteremben elfér az egész intézmény. Előkészítő osztálytól negyedik osztályig kilenc gyermekkel foglalkozik a tanítónő. Édesanyja, Kocsis Irén is pedagógus volt, 34 évet tanított az iskolában. A hatvanas években két iskola működött, és két tanítónő tanított. A kastélyban volt az óvoda. Az osztálylétszámok 15–20 között váltakoztak korosztá-lyonként. Volt gyermek, volt akivel dolgozni. Életképes volt a közösség – fogalmazott a tanítónő. Azt is elmondta, hogy a mostani kis gyermeklétszám ellenére igyekeznek megtartani az ünnepeket, most éppen a Mikulás-ünnepélyre készülnek. 

Ottjártunkkor a negyedikeseknek angolórájuk volt, Keresztesi Magdolna foglalkozott a gyerme-kekkel. Az V–VIII. osztályban Csegöldi Erika tartotta a magyarórát, mivel hatodikos nincs, s az egyetlen hetedikes hiányzott, öt gyermeknek. Az óvodában Szász Réka óvónő mutatta be kis óvodásait, némelyik most tanul magyarul. 

Ózdiak Erdély-szerte

Mihály Ferenc polgármester mondta el, hogy a két falu lakosságának 70 százaléka 50 év fölötti, a 20–30 évesek elköltöztek, vagy úgy vállalnak munkát, hogy az év jelentős részében távol vannak. 

– A kommunizmus hatása most érződik igazán. Az államosítás, a kollektivizálás arra kényszerítette a fiatalokat, hogy az iparban keressék a megélhetést. Erdély-szerte, szinte minden városba szétszóródva élnek ózdiak. 

Szintén a polgármester mondta el, hogy Ózdon 1981-ben egyedül ő született, míg 1982-ben egy kislány. Ennyi. A gyermeklétszámra vonatkozó szomorú adatok hallatán feltevődik a kérdés, mi lesz ezekkel a falvakkal, ha ennyire kevés a gyermek? 

Hálaadó nap – felújították a terápiás otthont 

November 24-én hálaadó napot tartottak Magyarózdon abból az alkalomból, hogy a Református Mentő Misszió és az ernyője alatt működő Bonus Pastor Alapítvány 25 éve nyújt segítséget az alkohol-, drog-, szerencsejáték- és más függőségben szenvedőknek, valamint hozzátartozóiknak. A rendezvény a templomban és a terápiás otthonban zajlott. Az eseményről, illetve az otthon felújításáról Szabó István, az alapítvány ügyvezető igazgatója számolt be. 

Az ózdi rendezvény tulajdonképpen az alapítvány 25 évét ünneplő rendezvénysorozat záróakkordja volt, amelyet istentisztelettel kezdtek. Csűry István, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke hirdette az igét, utána dr. Horváth Levente, a Bonus Pastor Alapítvány elnöke tartott előadást a misszió lényegéről. Köszöntés hangzott el James Cambell, a Blythswood igazgatója, továbbá Csép Andrea parlamenti képviselő részéről. 

Üdvözletét küldte Balog Zoltán volt miniszter, aki támogatást nyújtott a terápiás otthon felújítására. Ennek köszönhetően sikerült újrafesteni az épületet, az épületgépészetet teljesen kicserélni és új hőközpontot szereltetni. Ez utóbbi volt a nagyobb, 13 ezer eurós beruházás. 

Több társszervezet képviseltette magát, jelen volt a Kék Kereszt partnerszervezet képviselője, a debreceni csoportból heten, a ráczkeresztúri drogterápiás otthonból ketten vettek részt a rendezvényen. 

Megható momentum volt a terápiás otthon lakóiból álló kórus gitárral kísért éneke. Énekelt még Szabó Péter operaénekes. A gyülekezet az alkoholfüggőségből szabadult Lackovics Károly és Bartha Zsolt bizonyságtételét is meghallgathatta. 

– A rendezvényhez nagyon pozitívan és támogatóan állt hozzá az ózdi református gyülekezet és Császár Béla lelkipásztor. Ugyanígy az önkormányzat is. Jelen volt a polgármester, az asszonyok házi kenyeret sütöttek erre az alkalomra, ami nagyon kedves gesztus – mondta az ügyvezető igazgató. 

Az alapítvány szakemberei több mint 70 rövid terápiás programot, sok ezer ambuláns terápiás alkalmat tartottak, közel 500-an fordultak meg a magyarózdi terápiás otthonban, több ezer gyerek és tizenéves vett részt iskolai prevenciós programokon. 

Ez az Ózd nem a régi

A magyarózdi gyülekezet 275 lelket számlál, a kis gyülekezetek közé tartozik, pedig a múlt század fordulóján több mint ezren voltak. Császár Béla tizenkét éve a magyarózdi gyülekezet lelkésze. Előzőleg, hat éven át, Gógánban teljesített szolgálatot. 

A lelkész ugyanazt a jelenséget vázolta fel, amit a polgármesteri hivatalban és az iskolában is elmondtak. Ez az Ózd nem az egykori Ózd, és ez nagyon fáj az idős embereknek. 

– Magyarózd életképes, munkás közösség volt. Mára a falu kiöregedett, elnéptelenedik, hiszen a fiatalok a megélhetésért szétszóródnak. Kiüresedik a falu, nem születnek gyermekek. A magyarózdiak nagyon ragaszkodnak a családhoz, az idősebb nemzedék nagyon sokat segíti a gyermekeit. Nagy múlttal rendelkező közösség, tisztelik a hagyományaikat. Minden ünnepen legátust fogadnak, legutóbb is 1500 lejt gyűjtöttek össze neki. Az ózdiak nagyon vendégszeretők. A gyülekezetben nagyon szép alkalom, amikor minden év augusztusában hazahívják az ötvenéveseket. Évfolyamonként tíz-húsz ózdi érkezik haza, nagyon megható együtt látni őket. Viszont kár, hogy nem itt élnek a faluban, a gyerekeik nem itt születtek meg, nem itt jártak iskolába – fogalmazott a lelkész. Azt is megtudtuk, hogy a templomuk százéves, a faluban élő báró segítette a gyülekezetet, hogy felépíthesse. Ő vásárolta az anyagot, a gyülekezet pedig közmunkát vállalt. 

A beszélgetés során az is kiderült, hogy az ózdi gyülekezet testvérkapcsolatot ápol a hollandiai Hasselttel, ahonnan minden évben 20–30-an érkeznek. Nagyon szeretik a falut, ezért támogatásukkal egy orvosi rendelő épült közvetlenül a parókia mellett. Ide kéthetente jár ki a családorvos, dr. Horváth Éva, az asszisztensnő hetente teljesít szolgálatot. 

A polgármesteri hivatal segítségével felújították a visszaszolgáltatott felekezeti iskolát, ami most kultúrotthonként működik. 

Jövőben leaszfaltozzák a község főutcáit

Magyarbükkös és Magyarózd két olyan település, amely megyénkben a legszebb névvel büszkélkedhet. Kiejtésük is tiszteletet parancsol. Megemlíthetjük azt is, hogy mindkettőben nyomot hagyott az erdélyi arisztokrácia: előbbiben Kemény János fejedelem született, míg utóbbiban a Pekry–Radák-kastély uralja a falut. A mindössze 850 lelket számláló Magyarbükkös polgármesterével, Mihály Ferenccel a község történéseiről beszélgettünk. 

– Jó hír, hogy 2017 őszén finanszírozási szerződést írtunk alá a Fejlesztési Minisztériummal a községben levő főutak leaszfaltozására, melynek értéke 15,4 millió lej. Ez év augusztusában aláírtuk a kivitelezési szerződést, amelynek értéke a 11,5 kilométer útra végül 13,2 millió lej. Ez azt jelenti, hogy Bükkösön, Ózdon, Gombóctelkén a főutak le lesznek aszfaltozva. Az előkészületek már elkezdődtek, reméljük, jövő kora tavasszal megkezdjük a munkát. 

– Milyen fejlesztések lesznek még a községben?

– Van még pályázatunk, amit a Környezetvédelmi Minisztériumtól nyertünk meg, s ami egy községi trágyatároló megépítését teszi lehetővé. Ez azért is jó, mert a községben sokan foglalkoznak állattartással – 120 állattartó van, közülük nyolcan nagyobbacska szarvasmarhafarmot üzemeltetnek, ezenkívül 20-an tartanak kecskét, gazdánként körülbelül 200 állatot –, és gondot jelent a trágya környezetbarát tárolása, ezzel viszont megoldódna ez a gond. A másik előnye, hogy a tárgyából származó nitritek és nitrátok nem szennyeznék tovább a talajt. A létesítményt Bükkös és Ózd között építenék fel, lebetonozott felülete 1500 négyzetméter lenne. A pályázaton nyert gépek közé egy traktor és homlokrakodó, pótkocsik, trágyaszóró és tartály is tartozik. A költségek 1,5 millió lejt tesznek ki, melynek nagy részét a világbank finanszírozza. Mind az aszfaltozással, mind a tárolóval 2020-ra elkészülnek.

– Magyarbükkös szívében, a polgármesteri hivatal előtt, amely egykor a magyargyerőmonostori Kemények ősi birtokát képezte, egy romos épület áll, a volt malomé. Nagyon sokat ront a falu arculatán. Mi lesz ezzel az épülettel? 

– A volt uradalmi malomról van szó, amely nem a tanácsé, és amelyet az 1-es számú, Lupu-féle törvény alapján igényeltek vissza. Legutóbb egy 12 tagú korlátolt felelősségű társaság 2005-ig üzemeltette. Él egy idős asszony a faluban, aki a törzstőke 5 százalékát birtokolja, a többi résztulajdonos nem tartózkodik a faluban. Felszólítást küldtünk, hogy tegyenek valamit az épülettel, mert veszélyes, de semmit sem tettek. A régi malom felszerelése, még a mérleg is a romos épületben van – fogalmazott a polgármester. Hogy milyen jogi eljárást találnak e lehangoló látvány felszámolására, egyelőre még nem tisztázott.