Lezajlott a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Szeptember 29. és október 2. között tartották meg Budapesten a Millenárison a 27. nagy könyvszemlét. A világjárvány okozta kényszerszünet után idén 130 kiállító, több mint 40 külföldi szerző és 150 program, köztük több erdélyi író, könyvszerző, könyvszerkesztő várta a közönséget a Millenáris mellett a Nemzeti Táncszínházban és az Európa Ponton. Az MTI tudósításából idézünk:

Két év kényszerű kihagyás után most újra megnyílik a Budapest Nemzetközi Könyvfesztivál – mondta megnyitóbeszédében Tóth Krisztina költő, író. Kiemelte: az irodalom manapság nagy figyelmet kap: írókat fenyegetnek, letartóztatnak és támadnak szinte mindenütt a világban. Ebben a vészterhes időszakban az írástudók munkája ismét fontossá válik, mivel „ők az emberiség tapasztalatainak őrzői, a mulandóság és felejtés ellen küzdő fáradhatatlan írnokok” – tette hozzá.

Azt mondta, napjainkban gazdasági, erkölcsi kataklizmát élünk át: járványok, energiaválság, klímakatasztrófa, élelmiszerhiány, lakhatási válság. A társadalmak kettészakadnak, az emberek biztonságérzete megrendült, az írók pedig rémtörténetekről, emberi kínokról mesélnek. Rámutatott arra, hogy az olyan társadalmakban, ahol a felejtés „pusztító népbetegség”, muszáj újra és újra elmesélni a történeteket, hogy ne a világ ismételje meg körülöttünk őket. Úgy vélte, ezek a felejtő társadalmak mélyen vonzódnak a giccshez: a nosztalgiához, ami „elmossa a vért”.

A populista társadalmak minden hatalmukat fenyegető intézményre megvetéssel és undorral figyelnek, szerintük a nép nem a borzalmakról akar olvasni, hanem a szép és jó dolgokról – magyarázta.

„Félünk az évtizedeken át hurcolt sebek kitisztításától, a szembesüléstől, miközben lassan belepusztulunk a felejtésbe, a kétféle, egymásnak ellentmondó valóság összeegyeztethetetlen ellentmondásába” – emelte ki, hozzátéve: a közvetlen szomszédunkban háború dúl, a világ kifordult sarkaiból, az írókat egyre többször kérik számon, hogy miért nem nyújtanak vigaszt, nem segítenek kilépni a hétköznapokból.

„Lassan rá kellene ébrednünk arra, hogy mégiscsak az ő igazságuk fog megvédeni bennünket a további katasztrófáktól” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nincs kétféle igazság, csak egyetlenegy, a saját írott igazunk létezik.

A díszvendég Szlovákia képviseletében Görözdi Judit irodalomtörténész, a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének igazgatója azt mondta: a fesztivál alatt 29 szlovák mű magyar fordítása mellett szlovákiai magyar szerzők köteteit mutatják be. A szlovák stand kínálatában elsősorban kortárs művek közül válogathatnak az érdeklődők, mai történetek közül az élet fényesebb és árnyasabb oldaláról – magyarázta. Vannak köztük erős női elbeszélések nem csak a jelenről, van fikciós és szakszerű történelemfeldolgozás, társadalomi problémafeltárás – tette hozzá.

A fesztivál díszvendége, Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas belarusz író, oknyomozó újságíró a megnyitó után vehette át a Budapest Nagydíjat, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester és Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adott át.

Románia 24 négyzetméteres standját a Millenáris Park D jelzésű épületének földszintjén lehetett felkeresni. Az idei könyvfesztiválon a kulturális minisztérium meghívottjai Ion Mureşan, Ciprian Măceşaru és Demény Péter voltak, a stand eseményeit pedig a budapesti Román Kulturális Intézet szervezte. 

Szvetlana Alekszijevics írót Háy János József Attila-díjas író, költő méltatta. Ki kell mondani az emlékeket, ha nem akarjuk, hogy elfekélyesedjenek, vékony jégen táncol egy olyan szöveg, amely a valóságot tárja fel – hangsúlyozta.

Szerinte „minden világfelmutatás fikció”, akkor is, ha a valóságban gyökerezik, hogy mi kerül napvilágra, mely történetek és mondatok, azt az alkotó dönti el. Jól dönteni csak ösztönből, csak érzésből lehet – tette hozzá.

Háy János szerint Szvetlana Alekszijevics könyvei a jól döntés mintapéldái. „Ha ezek a könyvek álltak volna a világ igazgatóinak polcain, akkor nem lett volna Vietnám, Afganisztán, a délszláv háború vagy az, ami most van a szomszédunkban” – hangoztatta.