A LEADER-ben a jövő
Antal Lehel, a Maros megyei Vidékfejlesztési Kifizető Ügynökség (APDRP) igazgatója szerint a Borbély Emma és Antal Zoltán által vezetett Felső-Küküllő menti, illetve nyárádmenti helyi akciócsoportok országos szinten is élenjáróként vannak számon tartva a LEADER programban.
Antal Lehel, a Maros megyei Vidékfejlesztési Kifizető Ügynökség (APDRP) igazgatója szerint a Borbély Emma és Antal Zoltán által vezetett Felső-Küküllő menti, illetve nyárádmenti helyi akciócsoportok országos szinten is élenjáróként vannak számon tartva a LEADER programban.
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége mellett működő vidékfejlesztési és mezőgazdasági szaktanácsadó testület soros ülésén a LEADER program keretében működő Helyi Akciócsoportok (HACS) tevékenységének elemzése szerepelt napirenden – olvasható a szerkesztőségünkbe érkezett tájékoztatóban. A tanácskozásra május 23-án, az RMDSZ megyei székházában került sor. Birtalan István, a testület vezetőjének meghívására Borbély Emma és Antal Zoltán számolt be az elmúlt években szerzett tapasztalaikról, illetve a program alkalmazásával kapcsolatos következtetésekről. „Sok bírálatot fogalmazhatunk meg – és ezt megfelelő időben, hatásos lobbival meg is tettük! –, azonban nem hallgatható el és gazdaságpolitikai érdek hangsúlyozni, hogy a hosszan vajúdó és vitatott program jelen pillanatban és a jövő tekintetében is az egyik legfontosabb vidékfejlesztési eszköz, amelyre komoly hangsúlyt kell fektetni” – fogalmazott Antal Zoltán.
Borbély Emma többek között elmondta, hogy a Balavásártól Sóváradig terjedő térségben eddig mintegy 32%-át pályáztatták ki a mintegy 2,2 millió eurós pályázati keretösszegnek. Többnyire magánvállalkozók folyamodtak támogatásért, főleg turisztikai, vállalkozásfejlesztési és részben önálló mezőgazdasági farmok támogatására nyújtottak be pályázatokat. Ezek mellett az önkormányzatok is tettek le pályázatokat. „Dacára népszerűsítő erőfeszítéseinknek, sajnos kevés a pályázó. Úgy tűnik, az embereknek elment a kedvük a pályázástól, vagy nem bíznak a támogatási programban” – nyilatkozta Borbély Emma, hangsúlyozva, hogy a pályázati rendszernek komoly fogyatékosságai vannak, melyek sürgős újragondolásra szorulnak.
Antal Zoltán megerősítette Felső-Küküllő menti kollegájának az észrevételeit, bár a nyárádmentiek valamivel hatékonyabban hívtak le támogatást különböző programokra. „Eddig mintegy 50%-át pályáztattuk ki a rendelkezésre álló összegnek, de tény, hogy éjt nappallá téve kell dolgoznunk azon, hogy minden potenciális pályázó támogatásért folyamodhasson. Ma már mindenkinek világos Romániában, hogy a rendszert gyökeresen át kell dolgozni, mert a LEADER alapelveinek szinte egyike sem érvényesül a programban” – fogalmazott Antal Zoltán. Többek között azt kifogásolta, hogy bár a HACS-ok három lábon állnak (önkormányzat, gazdasági egységek és civil szervezetek), a civileknek tulajdonképpen semmi esélyük nincs a forrásokhoz hozzáférni. A Nyárádmentén önkormányzat-civil partnerségek révén sikerült jelentős támogatáshoz segíteni a civil szervezeteket, hagyományőrző csoportokat. „Nagy dolog, hogy e program révén 10-15 ezer eurós összegekkel sikerült néptánccsoportoknak népviseletet varratni” – hangsúlyozta Antal.
A LEADER-menedzserek elmondták, hogy sikerük titka a korán elkezdett önkormányzati partnerségek rendszerén alapul. 2001-ben, szinte elsőként az országban hozták létre az önkormányzati kistérségi társulásokat, melyek majdnem 10 éves tapasztalattal rendelkeztek, amikor megjelent a LEADER program. A Felső-Küküllő menti kistérségi társulásnak 12 alkalmazottja van, otthoni beteggondozói szolgálatot végez. Antal Zoltán hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztésnek még mindig nem alakult ki a kultúrája, hiszen még mindig sokan az infrastruktúra-fejlesztéssel tévesztik össze. „Az infrastruktúra-fejlesztést nem kell hangsúlyozni, hiszen szükségessége egyértelmű, amit az önkormányzatok természetszerűen meg kell oldjanak – pályázással, lobbival, ahogy sikerül. A vidékfejlesztés sokkal többet jelent, s a LEADER hivatásszerűen ezt szolgálja. A vidék hozzáadott értékei az épített örökség, a természeti táj, a néprajzi jellegzetességek, a történelmi örökség és általában a sajátos, egyedi kultúra. Ezek támogatására, megőrzésére és életben tartására hivatott a LEADER” – fogalmazott a szakértő. A két kistérség többek között egy 85.000 négyzetkilométeres Natura 2000-es környezetvédelmi területet is felügyel, menedzsel.
Brassai Zsombor megyei elnök, méltányolva a két szervezet tevékenységét és vitathatatlan eredményeit, javasolta egy megyei konferencia megszervezését, ahol az érdekeltek és a sajtónyilvánosság előtt bemutathatók ezek a sikeres programok. „Minden bizonnyal a következő költségvetési ciklusban a LEADER program lényegesebben nagyobb összegű pénzalapot fog nyerni, ami tulajdonképpen meghatározza a fejlesztési politikát is. Ezért fontos, hogy a nyárádmenti és a Felső-Küküllő menti térségben felhalmozott értékes tapasztalatokat a megye más térségeinek érdekeltjeivel is megosszák” – fogalmazott az elnök.
Antal Zoltán elmondta, hogy a program lebonyolítása során észlelt hibákat és fogyatékosságokat mind a bukaresti, mind az uniós hatóságokhoz eljuttatták, aminek máris tapasztalható a jótékony hatása. Meggyőződése, hogy az új költségvetési ciklusban a jelenlegi 2,5 millió eurós alap helyett 30 milliós nagyságrendűvel gazdálkodhatnak majd. A térségi vezetők a megyei tanácstól is hangsúlyosabb odafigyelést várnak – zárul a közlemény.
