A köz javára fordították szabadidejüket

Fáradságot és időt nem sajnálva több mint 70 önkéntes, zömében fiatalok dolgoztak egy héten keresztül Nyárádszeredában a X. alkalommal megszervezett Caritas önkéntes tábor keretében.  

Fotó: Nagy Tibor

Fáradságot és időt nem sajnálva több mint 70 önkéntes, zömében fiatalok dolgoztak egy héten keresztül Nyárádszeredában a X. alkalommal megszervezett Caritas önkéntes tábor keretében. Kitakarították a temetőket, segédkeztek a tanintézetek felújításában, összegyűjtötték a lakosságtól a fölöslegessé vált elektronikai cikkeket, és ami talán a helyi közösség számára a legnagyobb segítséget jelentette, hogy átköltöztették a szeredai általános iskolából az 5–8. osztályt a vadonatúj, korszerű andrásfalvi épületbe, ahol ősszel kezdik a tanévet.

Míg a fiatalok általában alig várják, hogy beköszöntsön a szünidő és átadják magukat a pihenésnek, szórakozásnak, nyaralásnak, vagy éppen nyári munkát vállalnak egy kis zsebpénzért, a Caritas önkéntes táborban részt vevő fiataloknak más jelenti a prioritást. Ők úgy döntöttek, szünidejük egy részét a szeredai közösség javára fordítják. Gyakran hallani, hogy a nyugati országokhoz viszonyítva Romániában még gyerekcipőben jár az önkéntesség. A Gyulafehérvári Caritas úttörőnek számít ezen a téren, évek óta toboroz önkénteseket, akik különféle, a közösségek javára szervezett programokba kapcsolódnak be. Ez a tizedik önkéntes tábor és a harmadik alkalom, hogy a tábor résztvevői munkájukkal segítenek egy-egy adott közösségnek. Tavalyelőtt Ditróban, tavaly pedig Máréfalván dolgoztak a köz javára a táborhoz csatlakozó önkéntesek. Molnár Judit táborfelelős elmondta, minden évben meghirdetnek egy pályázatot, amire önkormányzatok vagy civil szervezetek pályázhatnak és a pályázatok alapján döntik el, hogy mely településen kerüljön sor a táborra, hol van leginkább szükség a tömeges kétkezi munkára. Idén Nyárádszeredára esett a választásuk, a Nyárádszeredai Ifjúsági Szervezet a helyi önkormányzattal közösen pályázta meg a lehetőséget.

A résztvevők egy része folyamatosan önkénteskedik

Az önkéntes csapat zömében 16-25 év közötti fiatalokból áll –kétharmaduk lány –, de néhány nyugdíjas is akad, akik vállalták, hogy besegítenek a munkába. Ami, tegyük hozzá, nem volt könnyű, hiszen a bútorok költöztetése, a falról a festék lekaparása, valamint a cserepek cseréje bizony kemény fizikai munkának számít. Ennek ellenére a fiatal lányok is alaposan kivették részüket mindenből, ha kellett, kitartóan kaparták a falat, ottjártunkkor pedig a cserepek cseréjénél szorgoskodtak. Molnár Judit szerint a Nyárádszeredában jelen lévő Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyéből érkezett fiatalok több mint fele folyamatosan önkénteskedik, egyesek kórházba utalt gyerekekkel foglalkoznak délutánonként, mások roma gyerekeket korrepetálnak tanítás után, de akadnak olyanok is, akik szabadidejükben idős, nehezen mozgó személyeknek segítenek a háztartási teendőkben. A kelementelki 21 éves Drágus Emőke érdeklődésünkre elárulja, számára az önkénteskedés már életforma, 2011 óta rendszeresen áldoz a szabadidejéből arra, hogy másokon segítsen. – Hasznosnak érzem magam, ha tehetek valamit másokért. Régebb jártam Marosvásárhelyen a gyerekkórházba, ahol játszodtam a beutalt gyerekekkel. Ott tapasztaltam meg először, hogy ha fáradt is az ember, akkora elégtétel érezni azt a szeretetet, amit ezek a gyerekek nyújtanak cserébe – osztotta meg tapasztalatait a fiatal lány. Barátnője, a 16 éves Fechită Lujza úgy gondolja, azon kívül, hogy hasznosan tölti el a szabadidejét, és ezzel másoknak örömet szerez, számos barátra tett szert a táborban. – Nagyon nehéz volt a falkaparás, éreztem, hogy alig bírom, de lelkesen tettem a dolgom, vicceltek is a szüleim, hogy ha már megtanulom a „szakmát”, akkor várnak otthon egy lakásfelújításra – jegyezte meg nevetve Lujza.

Költözés az iskolában

Az önkéntesek kisebb csapatokban, egy időben 6-8 helyszínen dolgoztak, hétfőtől vasárnapig kitakarították az andrásfalvi temetőt, az egykori, szentannai iskola tetőzetén cserepeket forgattak, Székelybőben szétbontották a kultúrotthon színpadát, lefestették a kerítést, kitakarították a szeredai piacteret, ugyanitt újrafestették a haranglábat a temetőben, szombaton pedig összegyűjtötték a lakosságtól a fölöslegessé vált háztartási, elektronikai cikkeket. És ami talán a legfontosabb, a szeredai általános iskolából átköltöztették az 5–8. osztályt az újonnan épült andrásfalvi tanintézetbe, az óvodát, és a napközit pedig a nyárád-szeredai iskolába, illetve segédkeztek a szükséges javítási munkálatokban, hogy a termeket a kicsik fogadására alkalmassá tegyék. Nagy Eszter iskolaigazgatónő hangsúlyozta, nem győzik megköszönni az önkénteseknek mindazt, amit tettek. Bár tizenéves fiatalokról van szó, nem riadtak vissza a nehéz bútordarabok cipelésétől.

– Beláthatatlan volt számunkra, hogy mikor sikerül önerőből felköltözni az andrásfalvi iskolaépületbe, ezért amikor a Nyárádszeredai Ifjúsági Szervezet közölte, hogy jönnek az önkéntesek, felcsillant a szemünk, hogy a szeptemberi tanévkezdés az új épületben nemcsak álom marad, meg is valósul. Megkérdezték, miben segíthetnek, és természetesen a költözést neveztük meg. Valaki odafent nagyon szeret minket, mert mire a tábor megkezdődött, elkészült a két felső szint annyira, hogy a bútorzatot, táblákat áthordtuk – fogalmazott az igazgatónő. Az új, többszintes, andrásfalvi épületbe, amelyben számos városi tanintézetnél jóval korszerűbb körülmények fogadják majd a diákokat, szeptembertől az andrásfalvi óvodások és elemi iskolások mellé beköltözik a nyárádszeredai 5–8. osztályos tagozat, helyüket pedig a nyárádszeredai iskolában az óvodások és napközis apróságok foglalják el, ugyanis a régi óvoda épülete salétromos, hiába javítgatták, nem felelt meg a célnak. A városnak két iskolabusza van, ezért a tanulók utaztatása sem jelent majd gondot – ígérte az intézményvezető.

Foglalkozások a vakációzó gyerekeknek

A kemény munka mellett a Caritas önkéntesei naponta 70-80 környékbeli, vakációzó gyereknek tartottak a élménypedagógiai foglalkozásokat, kézműveskedtek, a tematikus napok keretében a különböző nemzetek kultúrájával, zászlóival ismerkedtek meg, illetve szerepjátékokat tanítottak nekik.