Korunk – szeptember

Filozófus-költők: Empedoklésztől Heideggerig nem egy filozófus választotta a lírát gondolatai kifejezésére. De vajon mennyire állják meg helyüket versként is a szövegeik? Másfelől: a magyar irodalmon belül és azon kívül számtalan lírai szöveg fejteget gondolati tartalmakat, amelyek amúgy a filozófia „hatáskörébe” tartoznak, de a kifejtés nem értekező prózában, hanem versben valósul meg. Milyen filozófiai hozadéka, gondolati „teljesítménye” van a verseiknek a szakfilozófus szemszögéből nézve? Ez a tematikus összeállítás a filozófus-költők, illetve a költő-filozófusok alkotásait kettős szempontból, a gondolatiság és a líraiság szemszögéből olvassa újra.