Ahogy közeledik a választási év, úgy változik a politikai retorika. Olyanok, akik eddig olykor nem kevés vehemenciával támadták az RMDSZ-t, egyre inkább tárgyalópartnert próbálnak keresni benne. Persze, óvatosan, sokszor burkoltan fogalmaznak, nehogy rájöjjön valaki, mit is akarnak.
Ahogy közeledik a választási év, úgy változik a politikai retorika. Olyanok, akik eddig olykor nem kevés vehemenciával támadták az RMDSZ-t, egyre inkább tárgyalópartnert próbálnak keresni benne. Persze, óvatosan, sokszor burkoltan fogalmaznak, nehogy rájöjjön valaki, mit is akarnak.
Egyébként szinte természetes, hogy a választások közeledtével divatba jön a magyarság: van, aki agresszív szónoklatokkal a nacionalista érzelmeket akarja felkorbácsolni, így próbálva szavazatokat gyűjteni. Legtöbbször be is jön, hiszen a „magyar kártya” a rendszerváltás első pillanatától „menő” volt.
Aztán vannak rafináltabb politikusok, akik megjátsszák egyes RMDSZ-es kollégáik iránti lelkesedésüket, példaként állítva saját nemzettársaik elé. Mások meg addig elmennek, hogy az egész erdélyi magyarság nyakába borulnának mérhetetlen szeretettől áthatva, s egyenesen kormányzásra hívják.
Nem vicc, amit mondok, megtörtént. A héten a Konzervatív Párt egyik alelnöke agyba-főbe dicsérte Frunda György szenátort, aki egy tévéműsorban azt mondta, nem úgy történnek a dolgok, ahogy azt az államelnök elképzeli. Ettől a kijelentéstől úgy fellelkesedett, hogy példának állította a vásárhelyi politikusok elé, azt kívánva, hogy keressenek ők is maguknak egy hasonló kaliberű politikust, aki meg meri mondani a magáét az elnöknek. Sőt, a rövidke mondatból azt is megállapította, hogy az országot tulajdonképpen nem a Demokrata Párt vezeti, hanem az RMDSZ. Hiába, a vaslogika az vaslogika.
A másik is igen érdekes példa. A Szociáldemokrata Párt elnökéről és alelnökéről van szó. Előbbi azt mondta, hogy az RMDSZ előtt végleg bezárult az PSD ajtaja. Majd Marosvásárhelyen az egyik Bukarestből érkezett PSD-s alelnök egyenesen az erdélyi magyarsággal és nem az RMDSZ-vezetőkkel kívánna párbeszédet folytatni, mert „a magyarság lesz a PSD kormánykoalíciós partnere, nem az RMDSZ”.
Megint megnőtt az ázsiónk. És még csak el sem kezdődött az igazi választási kampány. Ki tudja, még mit ki nem találnak a nagyotmondásban amúgy is jeleskedő politikusok. Néha még mi is elszórakozhatunk rajtuk. Például elképzeljük, milyen is lesz, amikor a romániai magyarság ül be a Victoria-palotába és kormányozza az országot!…
