Elfogadták az országos évi medvekilövési kvótát

Komplex intézkedéscsomag kellene

Július 9-én sajnálatos módon egy medve megtámadott és széttépett egy 19 éves turista lányt a Bucegi-hegység egyik leginkább járt, Jepii Mici (Kisborókás) turistaösvényén. Barátjával a gerinc felé tartott, a medve az ösvényen utánaeredt, majd megtámadta, a szakadékba vonszolta és széttépte áldozatát. A támadást élőben „közvetítették” a 112-es sürgősségi szolgálatnak. A helyszínre siető hegyimentők és a csendőrök a medvét az áldozat holtteste mellett találták. Védte prédáját, és rátámadott a mentőalakulatra, így lelőtték. A lövést leadó csendőr ellen orvvadászatért bűnvádi eljárást kezdeményeztek. 

Az RMDSZ törvényjavaslatai 

Az ismertté vált eset ismét felborzolta a kedélyeket. A „medvekérdés” 2017 óta rendszeresen a nyilvánosság figyelmébe kerül, ugyanis ekkor hozták meg azt a rendeletet, amely a medvét Romániában a szigorúan védett fajok közé sorolta, így gyakorlatilag megtiltotta a vadászatát. Azóta elszaporodott az állomány, és egyedei egyre több gondot okoznak. Megnőtt a medve által okozott kár és a támadások száma is. Lapunkban többször körüljártuk a témát. A környezetvédelmi minisztérium, amelynek a hatáskörébe tartozik a „medveügy” rendezése, sokáig az RMDSZ-nek járó szaktárca volt. Az említett tiltó rendelet után megsokasodott káresetek és támadások miatt Tánczos Barna korábbi miniszter több olyan jogszabályt és módosító javaslatot indítványozott, amelynek alapján – véleménye szerint – kezelhetővé válhat az ügy. 2021 júliusában, a minisztérium javaslatára, a kormány elfogadta a 81-es számú sürgősségi kormányrendeletet, amely megszabta, hogy milyen módon lehet azonnal eljárni abban az esetben, ha a medve településeken okoz kárt, illetve emberre támad. Az RMDSZ képviselői, a gyakorlatban tapasztalt hiányosságokat kiküszöbölendő, még Tánczos miniszter mandátumának idején ki szerették volna egészíteni ezt a rendeletet, hogy minél hatékonyabban lehessen megelőzni a támadásokat, illetve kilőni azokat a példányokat, amelyek veszélyeztetik a településeket. Eleinte a rendelet a belterületekre vonatkozott, majd ezt kiterjesztették a külterületekre is, így ennek alapján, amennyiben konfliktusos helyzet alakul ki, az ilyen esetekben megalakuló bizottság fokozatosan intézkedhet, ami azt jelenti, hogy első lépésként megpróbálják elűzni a vadat, esetenként áttelepíteni, és ha továbbra is életveszélyt okoz, akkor kilőhetik. Ezt az intézkedést kiegészítették egy támogatási lehetőséggel: a Környezetvédelmi Alap támogatásával a farmerek, pásztorok villanypásztort vásárolhatnak, amivel megvédhetik ingatlanjaikat a medvétől. Továbbá a szaktárca a költségvetésből jóváhagyott egy összeget, amely lehetővé tette volna egy alapos tanulmány elkészítését is. Ez a dokumentum tudományos megalapozottsággal felmérte volna többek között az országos medveállományt, a nagyvad vándorlási szokását, élőhelyeinek sajátosságát, viselkedését stb. Mindezek miniszterváltás után elmaradtak. 

Az RMDSZ korábban benyújtott törvénytervezete, amelyet elfogadott a szenátus, meghatározott egy évi kilövési kvótát, amelyet elsősorban azokon a vidékeken alkalmaznának, ahol gyakoribbak a medvetámadások. A törvény mellékletében szerepel az az eljárás is, amellyel a vadgazdálkodási alapoknál nyilvántartott állatlétszám szerint felbecsülhetik azt, hogy az adott helyen hány medvét kell kilőjenek ahhoz, hogy csökkenjen a veszélyeztetettség. A mellékletben szereplő matematikai képlettel a tudományos felmérés alapján megállapított országos évi kvótát, ami 426 példány, leosztják vadgazdálkodási alapokra úgy, hogy ennek alapján, a legérintettebb területeken többet, illetve a medve által kevésbé látogatott helyeken kevesebb medvét ejtsenek el. A jogszabály azt is előirányozza, hogy a kilőtt egyedektől mintákat vegyenek, amelyek segítségével kiegészíthetik az országos erdészeti kutatóintézet (ICAS) genetikai állománytárát – így ezek alapján mintegy 10 éven belül a világ legrangosabb genetikai tanulmányával rendelkezhet majd az ország –, ezenkívül követhetik az egyedek mozgását. Továbbá a javaslat arra is vonatkozik, hogy az így elejtett egyedek esetében behatárolják a vadászati értéket (pontszámokat), így megelőzve azt, hogy az intervenciós kilövés trófeavadászattá váljon. Valahol 350-400 pont között állapítják meg ezt az értéket. Ezt már alkalmazták a korábban elejtett 140 medve esetében is. Az említett eljárásokkal egy olyan komplex programcsomagot egészítenek ki, amelyeket a szaktárca mintegy 4-5 éve megvitatott és elfogadott. Tánczos Barna szerint a hivatalos intézmények, a nemkormányzati szervezetek és más tanulmányok szerint a romániai medveállomány növekszik. A minisztérium éléről 2023-ban távozó Tánczos Barna RMDSZ-politikus akkor azt közölte, hogy a nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt öt-hat évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és 14 haláleset is történt. A környezetvédelmi tárca tavaly májusban egy felmérés alapján 7500–8500-ra becsülte a vadon élő barna medvék számát. Ez igazolja, hogy a medvepopuláció nincs veszélyben Romániában, és csupán olyan intézkedéseket sürgetnek, amelyeket más EU-tagállamokban, ahol még található medve, alkalmaznak. 

A szlovák példa 

Erre példa Szlovákia is, ahol nemrég Tomás Taraba szlovák miniszterelnök-helyettes, az ország környezetvédelmi minisztere kijelentette: a medvéknek is kijár a védelem, de csak a saját élőhelyükön. Az a medve ugyanis, amely Szlovákiában megközelíti az emberek lakóhelyét, kilőhető mostantól. Májusban például 17 nap alatt 16 ilyen állatot likvidáltak. Szlovákiában veszély esetén az érintettek engedélyt kérhetnek az emberre támadó medve kilövésére. A májusban módosított környezetvédelmi törvény egyszerűsítette az eljárást. Gyakorlatilag medvetámadás esetén értesítik a járási hivatalokat, amelyek meghirdetik a rendkívüli helyzetet az érintett települések kérvénye alapján. Ennek értelmében a vadászati területek használói a válságstáb javaslata szerint engedélyt kérhetnek az emberre támadó medve kilövésére. A kérvényben ugyanakkor több információt is fel kell tüntetniük a vadászoknak. Például, hogy hány problémás egyed él a területen, közülük mennyi állat kilövését javasolják, valamint az érintett terület térképét. 

A minisztérium az információk kiértékelése után dönt a kérvény jóváhagyásáról. Azokon a helyeken, ahol többször megismétlődnek a támadások, vadászhatnak a medvékre, de tilos lesz csalétkeket kihelyezni nekik.

Elnapolt intézkedések 

Tánczos Barna azt nyilatkozta a sajtónak, hogy miután utódja (sz.m. Mircea Fechet) átvette a tárcát, nem tett semmit azért, hogy az RMDSZ által indítványozott jogszabályt előterjessze, a környezetvédő szervezetektől tartva inkább elnapolta az ügyet. Mi több, bár a Környezetvédelmi Alaphoz több mint 4000 finanszírozási kérvényt nyújtottak be villanypásztor-vásárlás támogatásra, több mint egy éve a szaktárca hatáskörébe tartozó intézmény nem volt képes ezeket kiértékelni és pénzt utalni az igénylőknek. Leállították a kárterítéseket is. Több mint féléves elmaradások vannak. Ez is jelzi a jelenlegi hivatalos hozzáállást. Tavaly 50 veszélyes medvét lőttek ki, és mintegy 60-at áthelyeztek a természetes élőhelyekre, és ha újra felbukkan az állat, akkor ki lehet lőni. Nem készült el az éves tanulmány, aminek alapján megállapítható a kvóta. A korábbi miniszter a környezetvédő szervezeteket is okolja amiatt, hogy a valóságos helyzet ismerete nélkül állnak ki az állatok mellett, mindezt túlzásnak tartja. 

Mircea Fechet miniszter, a Bucegi-ben történt baleset után azt nyilatkozta, hogy előterjeszti a kilövési kvótát megszabó rendeletet, amely mintegy 500 példányról szól. Ebből körülbelül 220 példányt hagytak jóvá a más intézményekkel, köztük a Román Akadémiával folytatott konzultációs folyamatot követően. A miniszer szerint a helyzet kezelése azt jelenti, hogy a veszélyes egyedeket kilövik vagy elaltatják, mert a vadászterületekről jött visszajelzések alapján az áttelepítés nem oldja meg az ügyet. A minisztérium adatai szerint az utóbbi 20 évben 26 személyt ölt meg a medve, 274-et megsebesített, 2015–2021 között pedig több mint hárommillió euró kártérítést fizettek ki az érintetteknek. 

A kilövés nem oldja meg a helyzetet 

A környezetvédők viszont azon a véleményen vannak, hogy a kilövés nem fogja megoldani a helyzetet, ugyanis egyrészt nem lehet követni a medvéket, így volt már eset arra, hogy kilőttek egy veszélyesnek ítélt egyedet, a társa pedig másnap újra visszatért, így sejtésük szerint nem a veszélyt jelentőt ejtették el. Az állomány csökkentése sem garantálja azt, hogy többé nem fordul elő medvetámadás, vagy hogy a nagyvad többé nem látogatja meg élelemszerzési szándékkal a lakott településeket. Amúgy sem lehet tudni pontosan, hogy mennyi medve van Romániában. Domokos Csaba biológus, medveszakértő szerint a vadgazdálkodási alapok gondnokai kellene intézkedjenek, hogy az erdőben a medvék természetes élőhelyén megfelelő táplálékhoz juttassák az állatot, így kevesebb lenne a kísértés arra, hogy az emberek közé jöjjön. Szerinte át kell gondolni a gyors beavatkozási csoport intézkedési lépéseit is, hiszen ez sem tökéletes, sok esetben okozott galibát az, ahogyan intézkedtek. A megelőzésre kellene nagyobb hangsúlyt helyezni, és erre a legjobb példa Tusnádfürdő, ahol a házakat, kerítéseket, kukákat is medvebiztossá tették. A környezetvédő szerint az áttelepítés lehet megoldás, de ahhoz, hogy egyik vadgazdálkodási alapból a másikba helyezzenek át egyedet, az utóbbi helyen el kell fogadják az áthelyezést. Az egyre sokasodó gond miatt azonban nem sokan vállalják a felelősségét annak, hogy befogadjanak egy medvét, amely potenciálisan problémát okozhat. Tapasztalataik viszont igazolják, hogy a medvék óriási területen vándorolnak, naponta 60-100 kilométert is bejárnak, így nehezen követhető az áttelepítésük. Az is igaz, hogy az életterük és a táplálékforrásuk csökkenése miatt arra kényszerülnek, hogy újabb területet cserkésszenek be. Az emberek által megtermelt, „tálcán kínált” javak könnyebben elérhetők számukra, így ezért is keresik ezt a táplálékforrást, és vonulnak le lakótelepekre. 

Tegyük hozzá, hogy a turisták által gyakrabban látogatott településeken, helyeken, ösvényeken a medvék a könnyű táplálékszerzésért bukkannak fel. Bár mind a hegyimentők, mind a hegyi turizmust támogató, felkaroló egyesületek évente – főleg idényben – többször felhívják a figyelmet, hogy miként kell viselkedni, megelőzni a medvével való találkozást, sokan nem tartják be a tanácsokat. Mi több, pl. a Transzfogarason és más, gyakrabban látogatott helyeken etetik a medvéket, fotózásért közelebb kerülnek hozzájuk, amivel kiszolgáltatottá válnak a nagyvad előtt. A szakértők szerint a medve csak akkor támad: amikor veszélyben érzi magát, illetve védi táplálékát, és amikor az anyamedve óvja bocsait. Valószínűleg, a Jepii Mici völgyben történt tragédia előtt a medve megérezte a hátizsákban levő élelem szagát, és ezért követte a turistákat, majd veszélyes közelségbe került hozzájuk, és a vad sajnálatos módon reagált, támadás után „élelemnek” tekintve áldozatát. Bár az ilyen helyzetek elkerülhetők, semmi sem garantálja, hogy a jelzett intézkedések mellett nem fordulhat elő továbbra is medvetámadás.

A kilövési eljáráson is változtatni kellene, ugyanis a beavatkozási bizottságok tagjainak tapasztalata szerint a kilövés „humánusabb” megoldás, mint az altatás. Mi több, nincs olyan állatkorház Romániában, ahol sérült medvéket lehet ápolni, így esetenként a gyógyítható egyedeket is el kell pusztítani, mert a sebzett vad a legveszélyesebb. 

A másik furcsaság, hogy orvvadászatért bűnvádi eljárást kezdeményeznek olyan esetben, amikor a saját életét óva a bizottság valamelyik tagja lelövi a támadó medvét, és tettét a bizottság többi tagja is igazolhatja. Nyilvánvaló, hogy a „medveügy” rendezése komplex megoldást igényel, amelyre nem biztos, hogy elegendő egy jogszabály. 

Az elfogadott javaslatok 

Hétfőn délután módosításokkal hagyta jóvá a képviselőház összevont mezőgazdasági és közigazgatási bizottsága a medveállomány kezeléséről szóló törvénytervezetet. Amint korábban írtuk, a szenátusban tavaly november 6-án már elfogadott jogszabályjavaslat a 2006/407-es vadászati törvényt egészíti ki, illetve a veszélyes medvék elleni fellépést szabályozó 2021/81-es sürgősségi kormányrendeletet módosítja. A szakbizottság által elfogadott egyik módosítás erre az évre 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő. A törvényjavaslat a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányon alapul, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barna medvék száma. A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) törvényhozói több módosító javaslatot is benyújtottak a tervezethez, de ezek egyikét sem hagyták jóvá a szakbizottságok.

Megkerestük Kolcsár Károly RMDSZ-képviselőt, aki társaival együtt megszavazta a törvénytervezetet. A képviselő kifejtette: nyolc évvel ezelőtt, 2016-ban, a Cioloş-kormány a szigorúan védett állatfajok közé sorolta a medvét, és betiltották a vadászatát. Mint ismeretes, az évek során túlszaporodott a medvepopuláció, egyedei egyre több kárt okoznak a gazdaságokban, ugyanakkor az emberek életét és biztonságát is veszélyeztetik. A képviselő szerint nyolc évvel az említett rendelet után végre sikerült elfogadtatni a többi parlamenti párt képviselőivel azt a racionális megoldást, amely szabályozza a medvepopulációt. Sajnálatos módon egy újabb emberáldozat kellett ahhoz, hogy a képviselők megértsék: elengedhetetlenül szükséges szabályozni az állományt. Az elfogadott jogszabály Maros megyében 43 medve kilövését engedélyezi évi megelőzési kvótaként, ami a nálunk tapasztalt esetekre való tekintettel, első lépésként, megfelelő intézkedésnek számít. A megyére eső országos beavatkozási kvótát (55) növelhetik, amennyiben megnő a bejelentett medvekárok száma. Ezért medvetámadáskor értesíteni kell a 112-es sürgősségi számot, amelyen keresztül a hatóságok összehívják a már említett beavatkozó bizottságot. Anyagi kár esetén pedig a polgármesteri hivatalokhoz kell fordulni, mert a rendelet alapján a kiegészítő kvótát a hivatalos bejelentések számaránya alapján növelhetik.