Komoly gondokat okozott a szárazság

Az utóbbi két hónapban nem esett az eső. Az aszályos időjárás kedvezőtlenül érinti a mezőgazdaságot, a talaj nagyon kiszáradt, nem lehetett elvetni a gabonát. Az aszály okozta helyzetről Ileana Guşatu, a Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság aligazgatója számolt be. 

– Milyen következményei voltak és vannak a szárazságnak Maros megyében?

– Maros megyében júliusig nem mondható, hogy aszály lett volna, olyan mértékű legalábbis, mint az ország déli megyéiben. 

Az, hogy az utóbbi két hónapban nem volt csapadék, negatívan érinti a mezőgazdaságot. A csapadékhiány nem annyira a tavasszal elvetett kultúrákat befolyásolta, amelyeket a nyár folyamán takarítottak be, vagy azokat, amelyek betakarítása most következik. Inkább az őszi vetések előkészítésével, a vetéssel van gond. Nemrég terepen voltam, a gazdák panaszkodtak, hogy ha fel is szántják a földet, nem tudják elvetni az árpát és a búzát, annyira száraz a talaj. Hiába kerülne földbe a mag, nem tud kicsírázni, a szárazság miatt megsemmisül.

– Milyen gabonatermés-kieséssel számoltak idén a gazdák? 

– Maros megyében az aszály miatt az idei búzatermés 10-15 százalékkal volt kisebb, mint tavaly, a Mezőségen lehet, hogy 20 százalékkal is. Ott kevesebb csapadék volt. Viszont olyan terméskieséssel, mint délen, nem számolunk. Ott olyan nagy volt az aszály, hogy a szalmásgabona-táblák megsemmisültek. 

– Milyen lesz a kukoricatermés? 

– Kisebb lesz, mint tavaly. Körülbelül 10 százalékos terméskiesésre számítunk. Hiányzott a csapadék, amikor virágzás után kialakultak a szemek, de úgy vélem, nem kell kétségbeesnünk. A termés mennyisége nagymértékben függ attól, hogy milyen technológiát alkalmaztak, mert különböző kezelésekkel elő lehet segíteni a termésnövelést, ugyanakkor jó minőségű magvak állnak rendelkezésre, amelyek nagyon jól alkalmazkodnak az aszályhoz. Ha a gazdák betartják a technológiákat, aszályos esztendőben is kisebb arányban csökken a termésük. 

El kell mondanom, hogy a megyében voltak olyan gazdák, akik arra kérték a bizottságokat, szálljanak ki, és mérjék fel az aszály miatt károsult kultúrákat. Ezek a gazdák kártérítést igényeltek. 

– Sikerült-e legalább részben elvégezni az őszi munkálatokat? 

– Maros megyében évente hozzávetőlegesen 75 ezer hektáron termesztenek búzát. Idén is ugyanekkora területet szándékoznak bevetni, azonban eddig egy hektáron sem végezhették el ezt a munkálatot. Szeptember 14-ig – ez időpontig érkeztek be az adatok – 325 hektáron a tritikálét, 95 hektáron a rozsot, 380 hektáron az árpát, 155 hektáron a sörárpát sikerült elvetni – tájékoztatott Ileana Guşatu, a Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság aligazgatója.