Közkinccsé teszik a forradalomról szóló művet

Tavaly év végén jelent meg dr. Pál Gábornak az 1848–49-es szabadságharcról szóló kötete szerkesztett példánya; ezt a nagyközönség számára is elérhetővé teszik.

Dr. Pál Gábor csíkszeredai ügyvéd kora kiemelkedő személyiségének számított, a két világháború között a román, 1940-1944 között a magyar parlamentben volt országgyűlési képviselő, ám az impériumváltást követően félreállították, az állambiztonsági szervek megfigyelték, így csíkszeredai lakását feladva (amelyben jelenleg Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa működik – szerző megjegyzése), csíksomlyói lakásába vonult vissza. Nagyapja, Fodor Ignác honvéd századosként részt vett az 1848-49-es eseményekben, ezért ő szívügyének érezte a szabadságharc erdélyi történetének megírását. Mindent felkutatott és összegyűjtött, amit a témában magyar, román, német és orosz nyelven fellelt 1955-1960 között, és mintegy két és fél ezer oldalas kéziratot állított össze. A témát, különösen erdélyi vonatkozásait alaposan körüljárva, egy ötkötetes kéziratos művet tett le az asztalra Az 1848/49. évi magyar szabadságharc, különös tekintettel Erdélyre címmel. 

Amint ezt 1960-ban befejezte, a Szekuritáté rögtön elkobozta, egyéb kéziratos hagyatékokkal együtt, az államrendészet pedig később átadta a csíkszeredai levéltárnak. Ennek egy része a marosvásárhelyi állami levéltárba került, dr. Pál Gábor kézirata is itt kapott helyet. Az „elfelejtett” kéziratra Komán János történész hívta fel a figyelmet egy 2018-ban megjelent újságcikkben, amelynek nyomán a szerző unokája, báró Apor Csaba felkérte Nemes Gyula nagyernyei történészt a kézirat számítógépes megszerkesztésére, hogy az áttekinthetőbb legyen. A munka egy évig tartott, amelyből egy ezeroldalas kézirat született, ebből hat példányt nyomtattak és köttettek be. Mivel több történész érdeklődött az anyag iránt, a kézirat egy példányát nemrég a marosvásárhelyi Teleki Tékába is eljuttatták, az érdeklődők ott olvasgathatják, kutathatják a témát. Terveik szerint egy kötetet a budapesti Országos Széchényi Könyvtárba is eljuttatnak, ha pedig könyv formájában kiadják, bemutatása után az érdeklődő közönség is könnyebben hozzájut – tudtuk meg Nemes Gyulától.

Amint Komán János cikkéből kiderül, az első kötet a nagy francia forradalom európai hatásairól, a 19. század első felének forradalmairól, a magyarországi reformtörekvésekről, a magyar politikai elit országgyűlési tevékenységéről, az 1848-as márciusi eseményekről, erdélyi hatásairól, a nemzetőrség megszervezéséről, az erdélyi magyar–román, magyar–szász viszonyról, a magyar hadsereg fölállításáról, a székelység szervezkedéséről, az agyagfalvi székely népgyűlésről, az első székelyföldi csatározásokról, a csíkszéki helyzetről, a székelyek délvidéki harcairól tájékoztat részletesen. A második kötet jelentős része az erdélyi eseményekről, Bem erdélyi hadjáratáról, a székelység önvédelmi harcairól, a harmadik az 1849. évi magyarországi politikai eseményekről és harcokról tudósít, a negyedik ismét az erdélyi és székelyföldi eseményeknek szentelt nagyobb teret, kiemelten a szabadságharc leverése utáni megtorlás székely áldozatai felsorolásának, a politikai foglyok életrajzának. Az ötödik kötet a világosi fegyverletétel utáni eseményekről, a forradalom vezető személyiségei és több ezer szabadságharcos török földre való meneküléséről szól. „Pál Gábor olyan terjedelmes összefoglaló könyvet írt az 1848-49-es szabadságharcról, amilyen addig Erdélyben nem született, de a magyarországi szakirodalom sem bővelkedett ilyen részletező leírással ezekről a nagyon szép és nagyon szomorú évekről” – állítja cikkében Komán János.