*Winkler Gyula és Lázár Attila, a MAKOSZ elnöke, a DÖKSZAB-on
Fotó: Winkler Gyula Facebook-oldala
Fiatalok, gazdaság és az Európai Unió
2007. január 1-jén Románia csatlakozott az Európai Unióhoz; a mostani tinédzserek pedig már nemcsak digitális bennszülötteknek számítanak, hanem olyan személyeknek, akik az egész életüket az EU-ban élték le. De mennyire vannak tisztában azzal, hogy mit is jelent az Európai Unió, és milyen hatással van az életükre? Winkler Gyula EP-képviselővel beszélgettünk Jobbágyfalván, a DÖKSZAB-on.
A politikus lapunk kérdésére kiemelte, hogy vannak, akik úgy gondolják, hogy a fiataloknak még sokat kellene érdeklődniük, tanulniuk az unió jelentőségéről, viszont a képviselő saját tapasztalatai alapján a fiatalok sokkal jobban képben vannak a dolgokkal, mint ahogyan azt sok gyakorló politikus elképzeli. „Ezzel együtt a gyakorlati információkat nekünk kell elhozni, nekünk kell betaggelni például a MAKOSZ-t, amikor egy-egy poszt formájában információt adunk nekik a gyakornokságról vagy egyéb témákról, utána viszont az ő dolguk, hogy megfigyeljék ezeket az információkat” – mondta Winkler Gyula, hozzátéve, hogy egy 16-17 éves fiatalnak nehezebb elmagyarázni azt, hogy milyen lehetőségek lesznek három-négy év múlva, amikor ő majd egyetemista vagy frissen végzett lesz, de nagyon is szükséges beszélni nekik erről.
A DÖKSZAB-on szóba került a vállalkozásfejlesztés, illetve a mentorprogram, ami érinti a fiatalokat, de nem csak őket. Ennek kapcsán az EP-képviselő lapunknak elmondta, hogy mindenhol szükség van vállalkozásfejlesztési programokra; ez nem egy romániai vagy erdélyi, hanem egy európai hiányosság, amelyet a különböző tagállamokban különbözőképpen kezelnek. Például Franciaországban sokkal inkább él a céhes elképzelés, míg Németországban inkább a regionális szintű vállalkozásfejlesztést alkalmazzák. A romániai vállalkozásfejlesztés kapcsán Winkler Gyula szóba hozta a szakoktatást is, amely meglátása szerint szenved, és amit revitalizálni kellene. Az oktatásnak és a vállalkozásoknak az egyik fő problémája Erdélyben és Romániában az, hogy nagyon nehezen lehet megfelelő szakképzéssel rendelkező munkaerőt kapni. Legyen szó fiatal vagy tapasztaltabb vállalkozóról, ez egy általános hiányosság – emelte ki a képviselő, aki szerint nagyon fontos, hogy olyan oktatási formát találjunk, amely a piacra dolgozik, és olyan munkaerőt képezzen, amelyre igény van. Ugyanez az elvárás a politikum és a közoktatás irányába is: meg kell találni azokat az utakat, amelyek egyrészt figyelembe veszik az egyetemi autonómiát, másrészt határozottan a munkaerőpiachoz kötik az oktatást. Winkler Gyula rámutatott, hogy az oktatásnak, a közigazgatásnak és a munkaerőpiacnak folyamatosan tartania kell a kapcsolatot, és támogatniuk kell a pályaválasztást.
A gazdaság is lényeges, és ilyen téren Románia sokat köszönhet az Európai Uniónak, hiszen 2007-ben a vásárlóerő-paritás nálunk az uniós átlag 55%-a volt, ehhez képest mostanra megközelíti a 80%-ot. Ez is magyarázza azt, hogy csökken az Európai Unió munkaerő-elszívó ereje. Ma nagyon sok olyan fiatal van Erdélyben is, aki nem látja annyira döntőnek a különbséget a szülőföld és Nyugat-Európa között a megélhetést illetően – mondta Winkler Gyula, azt is elismerve, hogy mindig lesznek olyan fiatalok, akik számára vonzó lesz a külföldi lét, de már korántsem akkora az arányuk, mint 20 évvel ezelőtt. Ez pedig az európai uniós integrációnak is köszönhető, annak, hogy elkezdtünk felzárkózni az uniós átlaghoz. Persze lehet azt mondani, hogy nem elég gyorsan, lehetünk bizonyos téren elégedetlenek, de látni kell, hogy az elmúlt 20 évben megtörténtek a változások. Ezt érzékelik a fiatalok is: az Eurobarométer alapján Romániában a 15–28 év közötti fiatalok több mint 70%-a támogatja az Európai Uniót, és értékesnek tartja, hogy Románia tagja a szövetségnek.
A romániai gazdaság kapcsán ugyanakkor a negatív tényezőket is meg kell említeni. Ezek sorába tartozik az is, hogy Romániában a legnagyobbak a jövedelmi egyenlőtlenségek az Európai Unióban. Nálunk a jövedelmek egyenlőtlensége hétszeres faktor körül mozog, azaz a felső 20% és az alsó 20% közötti különbség hétszeres – mutatott rá az EP-képviselő, hozzátéve, hogy léteznek olyan régiók az országon belül, ahol a jövedelmek szintje meghaladja az EU-s átlagot, de ezzel egy időben léteznek olyan vidékek is, ahol a dolgok nem változtak kellő mértékben, a változás nem érezhető, ennek eredményeképpen pedig a pályaindítás és a családalapítás egy fiatal számára sokkal nehezebb. Ebből kifolyólag is dolgozni kell az egyenlőtlenségek leküzdésén, és ez a politikai osztály feladata.
2007-ben európai uniós tagállam lettünk, 2025-ben teljes joggal csatlakoztunk a schengeni térséghez is, jelenleg zajlik a csatlakozási folyamat az OECD-hez, és a célkitűzések között van – ami a távoli jövőt illeti – az euróövezethez való csatlakozás is. Ezeket a célkitűzéseket meg kell fogalmazni, viszont Romániában az egyik nagy gond az, hogy nincs úgynevezett országterv, nincs válasz arra a kérdésre, hogy „kik leszünk, ha nagyok leszünk” – mondta Winkler Gyula, aki arról is beszélt, hogy Románia vállalta az euróövezethez való csatlakozást, erre vonatkozóan voltak is céldátumok, viszont minimum tíz évről kell beszélni, hogyha egy reális céldátumot szeretnénk említeni. Az EP-képviselő továbbá azt is kiemelte, hogy az eurót nem azért kell bevezetni, mert ezt az EU akarja, hanem akkor, amikor az egy ország gazdaságának és állampolgárainak jó. Winkler Gyula politikusként és közgazdászként úgy vélekedett a közös fizetőeszköz bevezetéséről, hogy a kormánynak napirenden kell tartania az euró bevezetését mint projektet, és állandóan össze kell hangolnia a makrogazdasági, illetve pénzügypolitikai eszközökkel, hogy ezt a célkitűzést meg lehessen valósítani, de ez egy tízéves perspektíva.
Az euró bevezetésénél viszont jobban érdeklik az állampolgárokat a napi lehetőségek, például az, hogy több mint száz nap után ideje lenne, hogy felnőjön a politikai osztály, és a pártok biztosítsanak egy stabil kormányzást Romániában, feloldva végre az instabilitást – emelte ki Winkler Gyula. Arra is rávilágított, hogy a parlamenti matematika könyörtelen, mint általában a matematika: ott csak azokat az arányokat lehet megtalálni, amelyeket a 2024-es választások hoztak, illetve annak egy enyhén módosított változatát, amit a politikusi migráció eredményezett. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke már három hónapja ugyanazt mondja, azazhogy vissza kell térni a realitásokhoz. Ezt a legtöbben elismerik, de igazság szerint senki nem foglalkozik azzal, hogy életbe is ültesse – hangsúlyozta az RMDSZ EP-képviselője, aki reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy szeptember elseje valamennyi politikai bölcsességet is hoz a romániai közéletbe, és ezáltal meglesz az a stabilitás, amire az országnak nagy szüksége van.
A stabilitásra azért is hatalmas szükség lenne, mert az Európai Unióban nálunk a legmagasabb az infláció és a költségvetési hiány, ezeken a makrogazdasági tényezőket pedig javítani kell. Az infláció mindenki életét, gazdasági helyzetét rontja.
Továbbá a politikai instabilitás arra sem ad lehetőséget, hogy a nagy témákról lehessen beszélni, például arról, hogy mit szeretnénk az oktatási rendszerben, mit szeretnénk a nyugdíjrendszerben, vagy mi lesz a közalkalmazotti bérekkel – sorolta Winkler Gyula, kiemelve, hogy olyan szabályokat kellene megállapítani, amelyekre egyszerűen nincs meg a szükséges politikai együttműködési szándék. Az EP-képviselő szerint nagyon nehéz a jelenlegi helyzet megoldása, és ezt az államelnök politikai helyzete csak még inkább nehezíti. Mindezekkel együtt Winkler Gyula úgy zárta a beszélgetést, hogy mindig is egy reménységből élő ember volt, és bízik abban, hogy szeptember elseje után pozitív irányba fognak változni a dolgok.
