Kigyúlt az első gyertya

Tizenkettedik alkalommal gyúlt ki az első gyertya szombaton délután

a Keresztelő Szent János-plébániatemplom és a Deus Providebit Tanulmányi Ház udvarán. 

A marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat önkéntesei Csatlós Mária, a szolgálat vezetőjének irányítása mellett december elsején ismét elkészítették az immár hagyományos óriási adventi koszorút, amelybe a fenyőágak mellett sok-sok imát, felajánlást is belefontak. 

Fénynek lenni…

A segélyszolgálat nevében Szász Anna tanárnő köszöntötte a megjelenteket. Idén – talán a hideg miatt – kevesebben jöttek el, mint a korábbi években.

 – Az évek során beszéltünk az ünnep eredetéről, jelentőségéről, a hozzá fűződő különböző népszokásokról, a gyertyák jelképéről, ma a gyertya szolgáltatta fényről szólok – válaszolta a Népújság kérdésére. Elmondta, hogy a Fénynek lenni című vers köré fonta a mondanivalóját. 

– A költeménynek főleg az a mondanivalója, hogy a világon még nagyon sok helyen sötétség van, és 2.000 éve imádkozunk azért, hogy minél több fény kerüljön a földre és az emberek lelkébe – mondta egyebek mellett.

Az adventi gyertyák történetét a szeretetszolgálat négy fiatal önkéntese olvasta fel, Princz Mária önkéntes pedig adventi gondolatokat olvasott fel ismeretlen szerzőtől. 

Mondjunk egy felajánlást!

Az udvaron felállított asztaltól a jelenlevők egy-egy fenyőágat vehettek a kezükbe, és elmondhattak egy imát vagy egy felajánlást. Ezeket a felajánlásokat, imákat azután belefonták a különleges adventi koszorúba. 

A koszorúra és az egybegyűltekre Palkó Ágoston marosjárai lelkész, a máltaiak szellemi vezetője mondott áldást. Arra figyelmeztetett, hogy bár az élet tele van küszködéssel, nehézségekkel, betegségekkel, betöltetlen vágyakkal, az első gyertyaláng a fényt, Krisztust jelképezi. A lelkész arra biztatott mindenkit, hogy a saját szívében is gyújtson fényt. „Mondjunk el egy imát, egy könyörgést, egy kérést, hiszen ezáltal válik tökéletessé ez az adventi koszorú” – biztatta a jelenlevőket. 

Az eseményen a hidegvölgyi gyermekek és szüleik egy csoportja is részt vett, a gyermekek együtt imádkoztak és énekeltek a máltaiakkal. 

„Nem a grandománia vezetett”

Tulit János vezetőségi tag kérdésünkre elmondta, hogy idén tizenkettedik, a plébánián tizenegyedik alkalommal készítik el az adventi koszorút.

„A gondolat úgy született, hogy a gyerekekkel már 16 éve összegyűlünk az asztal körül. Akkor a koszorút még boldogult feleségem kötötte. A gyermekek körbeállták az asztalt, mindegyikük mondott egy imát, egy felajánlást, de még azt is mondták, hogy azt kívánom, hogy a tanító néni csupa tízest adjon, tehát azt, amit az ő kis lelkecskéjük abban a pillanatban fontosnak érzett. Akkor jött a nagy adventi koszorú ötlete. Nem a grandománia vezetett, hanem azt szerettük volna, hogy minden lelkiségi mozgalomban részt vegyenek. 

Tulit János meggyújtotta az első gyertyát. A következő hetekben sorra gyújtják meg a többi gyertyát, annak jelképéül, hogy a karácsony közeledtével mind több lesz a fény és a világosság a földön. 

A máltaiak készülnek a kará-csonyestére is, amikor töltött káposztát osztanak a szegényeknek. A székházban körülbelül hatszáz-nyolcszáz tölteléket készítenek, mellé kenyeret, kalácsot és édességet is tesznek. Kenyeret azonban nemcsak karácsonykor, hanem egész évben adnak közel harminc rászorulónak.