Megfigyelnek és a pénzünket is elveszik, jelentette ki a minap az egyik helyi politikus, aki maga is szakmabeli lévén, van rálátása ezekre a dolgokra, tehát a tények ismeretében nem a politikusoktól megszokott blablázással szólt a témához. Miről is van szó? Arról a sokat vitatott ACTA szerződésről, amelyet a múlt héten Románia is aláírt.
Megfigyelnek és a pénzünket is elveszik, jelentette ki a minap az egyik helyi politikus, aki maga is szakmabeli lévén, van rálátása ezekre a dolgokra, tehát a tények ismeretében nem a politikusoktól megszokott blablázással szólt a témához. Miről is van szó? Arról a sokat vitatott ACTA szerződésről, amelyet a múlt héten Románia is aláírt. Igaz, nem a szaktárca vezetője vagy a kormányfő, hanem Románia japáni nagykövetének a helyettese, állítólag úgy, hogy nem ismerte a tartalmát. Sem ő, sem a román kommunikációs miniszter. A politikust, amellett, hogy nem eléggé világos a megfigyelési rendszer működtetése és költségei, leginkább az a szolgalelkűség zavarta, amelyet szerinte Románia tanúsított az Európai Unióval szemben, amely, mint mondta, a fanariótáknak a magas Portával szembeni alázatára emlékeztette.
A dolog valóban érdekes olyan szempontból is, hogy nálunk nagyobb hatalmak nem írták alá a sokak szerint „gyanús” körülmények között készült keretszerződést, amelynek a célja tulajdonképpen az internetes kalózkodás, a hamisítások megakadályozása, a szellemi tulajdon, a szerzői jog védelme lenne. Ami nem hangzik rosszul. Csakhogy a szakember szerint a terv kivitelezése óriási pénzeket emésztene fel, hiszen speciális internetmozgást követő lehallgatókészülékekre, hadseregnyi „megfigyelőre” lenne szükség, akik elvégeznék ezt a titáni munkát. Pláné, ha számolatlanul boldog-boldogtalant megfigyelnek. A magasabb költségek automatikusan magasabb tarifákat vonnak maguk után, így aztán valóban az történik majd, hogy mi, a „megfigyelt” állampolgárok, amellett, hogy jogsértés áldozatai leszünk, fogjuk fizetni megfigyeltetésünk költségeit. De más problémák is adódnak, hiszen az sem tiszta, hogy mindenkit meg akarnak-e majd figyelni, vagy csak azokat, akikre valamiféle gyanú árnyéka esett. Azonkívül nem tudni, hogy csak a letöltések „érdeklik” majd a „nyomkövetőket”, vagy a hivatalos és magánlevelezések is.
Az ACTA egyébként a titkos információk kiszivárogtatása nyomán kirobbant Wikileaks botrány kapcsán került a közvélemény érdeklődésének középpontjába. A „szerzők” azt mondják, másként nem lehet valakit „lopáson” kapni, csak ha figyelik. Tehát ők figyelnek, mi fizetünk. Végül is miért csodálkoznánk, hiszen – leszámítva pár évet a rendszerváltás után – mindig megfigyeltek. Eddig „hazai” célokra, most már meg európai, sőt világszinten.
