A marosvásárhelyi tanács eddigi ülésein, amelyeken egyik vitatéma a távhőszolgáltatás és az annak kapcsán kialakult válsághelyzet volt, egyetlen alkalommal sem tapasztaltam azt az ellenállást a képviselők részéről, amelyre a polgármesteri hivatal utal legutóbbi közleményében.
A marosvásárhelyi tanács eddigi ülésein, amelyeken egyik vitatéma a távhőszolgáltatás és az annak kapcsán kialakult válsághelyzet volt, egyetlen alkalommal sem tapasztaltam azt az ellenállást a képviselők részéről, amelyre a polgármesteri hivatal utal legutóbbi közleményében. E közgyűléseken a tanácsosok gyors, gazdaságos megoldásokat sürgettek a meleg víz nélkül maradt több ezer fogyasztó érdekében, amit a távhőszolgáltatásban láttak megvalósulni.
Az említett irományban a polgármesteri hivatal ismét fényezi magát: azt mondja, mindent megtesz, hogy a város lakói kellemes melegségben töltsék el a telet. Csakhogy ezt a komfortérzést nem a távhőszolgáltatás újraindításával képzelik el, hanem főként pénzbeli támogatás nyújtásával az alacsony jövedelműeknek, akik e segély mellett még kénytelenek zsebből közel ugyanennyit kitenni ahhoz, hogy „megkazánosodjanak”. Miközben „rosszhiszeműséggel” vádolnak „egyes” tanácsosokat, akik állítólag „foggal-körömmel ragaszkodnak a távhőszolgáltatáshoz még ott is (!) ahol ez már nem kifizetődő”, a polgármesteri hivatal közli, hogy továbbra is kitartóan szorgalmazza e fontos projektet. A kijelentés nem egyértelmű, feltételezhetően nem a törvény által ráruházott felelősségről, azaz a távhőszolgáltatás biztosításáról beszélnek a projekt kapcsán…
A történetben fontos tényező az időfaktor: ha megfelelő pillanatban „jön létre” a válság, illetve kellően hosszú ideig elhúzódik a megoldáskeresés, az emberek megunják a dolgot és tömegesen leválnak a távhőrendszerről. Ha júliusban, a cirkusz után már félezer újdonsült kiskazánosról beszélt dr. Benedek István képviselő, ez a szám azóta már két-háromszorosára is nőhetett. Márpedig a válság akkor „ütött be”, amikor már túl kevés idő maradt az intézkedésekre, a tanácsülések maratoni veszekedésbe fulladtak, a gyors, háromnapos megoldásokat ígérő polgármesteri tanácsadókból azóta kihalt a buzgalom.
Az E-Star 90 napos szolgáltatási kötelezettsége szeptember 6-án végre lejárt, a vállalat készen áll bármikor átadni a kazánházakat, szervezés kérdése az egész. Az ANL-s lakásokat kiszolgáló kazánokat már átadta, tegnap került sor a Săvineşti negyedi, Mihai Viteazul utcai és Szabadság utcai kazánházakra. Ebben a ritmusban azonban jövő héten sem fejeződik be a hoci-nesze, a 15 nagy kazánház visszajuttatása a városnak… Ugyanakkor azt sem kell elfeledni: a játszma az E.ON gázvállalat nélkül nem zárulhat le, ennek álláspontja pedig közismert.
Azért egyszer talán csak kiderül, hogy a polgármesteri hivatal miért nem perelte be még az E-Start, mint ahogy az is, hogy miért nem utasította el az E-Star által kiállított számlákat, hónapról hónapra elkönyvelve ezeket és hivatalos átirataiban elismerve a számlázási árat, miközben nem fizetett egy fityinget sem. Bírósági ügy azért lesz ebből: az E.ON már pereli az E-Start, utóbbi pedig várhatóan az önkormányzat ellen indít eljárást. Csakhogy nem ez melegíti a polgárokat majd a télen!
