Ma újra kivonulnak: a prefektúra előtti téren követelik, hogy az a „jogállam”, amiért sokan életüket áldozták, tartsa be a törvényeket, illetve a gazdasági válság ürügye alatt ne fossza meg őket még meglévő jogaiktól.
Két évtized után Marosvásárhelyen ismét utcára vonulnak a forradalmárok. Azok, akik 1989 novemberében-decemberében gyilkos golyók elé állva a diktatúra ellen a jogállamért tüntettek.
Ma újra kivonulnak: a prefektúra előtti téren követelik, hogy az a „jogállam”, amiért sokan életüket áldozták, tartsa be a törvényeket, illetve a gazdasági válság ürügye alatt ne fossza meg őket még meglévő jogaiktól.
Igen, valóban sokan visszaéltek a helyzettel, sokan intéztek forradalmári címet maguknak az adómentesség és egyéb kedvezmények megszerzése érdekében. De őket kiszűrni a valódi forradalmárok soraiból az állami hatóságok feladata, és nem a kollektív büntetés alkalmazása a megoldás.
Ha azonban jól belegondolunk, a legtöbb esetben a forradalmárok nem élhettek a törvény biztosította jogaikkal: sem területhez, sem kereskedelmi helyiséghez, de még sírhelyhez sem jutottak. Marosvásárhelyen például tanácsi határozat alapján a jeddi temetőben számukra elkülönített parcellába nem forradalmárokat is eltemettek, ennek a helyzetnek a kivizsgálása folyamatban van. Ami az utazási kedvezményeiket illeti, a közszállítási járművekről „kinézik” őket, megjegyzéseket tesznek, fűtéspótlék igénylésekor a jövedelemnek nem számító havi pótlék bejelentését követelik tőlük. 2012-re pedig e pótlék megvonását, távolsági utazási kedvezményeik negyedére csökkentését tervezi a fő döntéshozó, a parlament.
Természetesen nem azért álltak a géppisztolyok elé, hogy juttatásokban részesüljenek. De ha az új, a magát demokratikusnak nevező 1989 utáni kormányok külön kedvezményekkel elismerték véráldozatukat, akkor miért nem lehet betartani a törvényeket? Vagy ma már nem fontosak azok a célok, ideálok, amelyekért emberek százai haltak meg 89 decemberében?! Akiknek hozzátartozói ma sem tudják, kik lőttek szeretteikre, mert még mindig nem szolgáltattak igazságot.
Húsz év után ismét forradalmi hangulatban vonulnak utcára azok, akik ma is úgy gondolják, a régi rezsim kiszolgálói állnak a kulisszák mögött, az országot irányítva. Kérdés, hogy ismét hiábavaló a gesztusuk?
