Ismét elszaporodtak a tarlótüzek

Napi rendszerességgel érkeznek szerkesztőségükbe a tarlótüzekről szóló közlemények, naponta megyénkben több településen kap lángra a száraz növényzet.

Napi rendszerességgel érkeznek szerkesztőségükbe a tarlótüzekről szóló közlemények, naponta megyénkben több településen kap lángra a száraz növényzet. Az idén eddig több mint száz alkalommal riasztották emiatt a Maros Megyei Vészhelyzeti Felügyelőséget – tájékoztatta lapunkat Gagyi Mihály sajtószóvivő.

Holott a tűzoltók számtalanszor figyelmeztették a lakosságot, legyenek óvatosak a száraz növényzet felégetésekor, ne hagyják felügyelet nélkül a tüzet, naponta többször kérik a segítségüket a lángok eloltásában. Ősszel és tavasszal egymást érik a riasztások, ugyanis a gazdák meggyújtják a száraz növényzetet és ott hagyják a tüzet, nem vigyáznak arra, hogy a lángok ne terjedjenek tovább a gazdasági melléképületekre, a szénakazlakra, legrosszabb esetben a lakóházakra. Pedig, főként ha szeles az idő, a tűz nagyon gyorsan terjed. A tarlótűz sok fejfájást okoz a tűzoltóknak, az utóbbi hetekben előfordult, hogy napi öt-hat tűzesethez riasztották a Maros Megyei Vészhelyzeti Felügyelőséget, és a lángok gyakran átterjednek gazdaságokra, melléképületekre is. Gagyi Mihály lapunk érdeklődésére elmondta, idén összesen 106 esetben kellett beavatkozniuk, hogy eloltsák a tarlótüzeket, amelyek miatt több mint 120 hektár terület égett le, esetenként búzatáblákat is tönkretettek a lángok. Július utolsó napjaiban Körtvélyfáján, Udvarfalván, Marosszentkirályon, Szászrégenben, Segesden, Petelén, Felsőrépán és Mikefalván oltottak, ez utóbbi esetben fennállt a veszély, hogy a tűz átterjed a közeli erdőre. Személyi sérülést az idén nem jegyeztek, viszont tavaly két halálos áldozatot követelt a felelőtlen gyújtogatás Maros megyében.

Nem tartják be a szabályokat

A tűzoltóság szerint a gondot az okozza, hogy a gazdák nem tartják tiszteletben a tarlóégetésre vonatkozó előírásokat. Ennek értelmében tartós szárazság idején vagy szeles időben tilos meggyújtani a száraz növényzetet, bozótot, tarlót. A határban növényi hulladékot csak nappal szabad égetni. A mezőn, legelőn csak abban az esetben megengedett a növényi hulladék égetése, ha az távol van az erdőtől, épületektől, mezőgazdasági melléképületektől, a villamos hálózattól, lakóházaktól, gázvezetéktől. Tüzet csakis a lakóházaktól 50 méternél, takarmánytárolóktól 100, erdőtől 200 méternél távolabb lehet gyújtani. És ez esetben is csak úgy, hogy a tüzet nem hagyják felügyelet nélkül, a lángok után maradó parazsat pedig eloltják. Fontos megjegyezni, hogy tüzet csak tűzkezelési engedéllyel rendelkezők gyújthatnak, az engedélyt a helyi önkormányzat vagy az önkéntes tűzoltó-alakulat vezetője bocsáthatja ki. A Vészhelyzeti Felügyelőség kánikula idején arra is figyelmeztet, hogy semmi esetre se dobjunk el égő cigarettacsikket a mezőn, száraz növényzet vagy takarmányraktár közelében. Az épületek padlásán nem tanácsos faanyagot, takarmányt, gyúlékony anyagokat tárolni.

Borsos bírság, de kinek?

Gagyi Mihály hangsúlyozta, a tarlóégetéssel kapcsolatos előírások megszegése 1000-2500 lej közötti bírságot von maga után, viszont arra a kérdésünkre, hogy idén hány esetben bírságoltak, nem tudott választ adni. Mint mondta, a Vészhelyzeti Felügyelőség megelőzésért felelős szakemberei rendszeresen szerveznek rajtaütésszerű terepszemlét, hogy kiszűrjék a felelőtlen gyújtogatókat. A tarlótüzekkel kapcsolatos riasztások zömében nincsen akit megbírságolni, ugyanis a helyszínre érkező tűzoltók senkit sem találnak ott, vagy az ott tartózkodó gazda azt állítja, éppen a lángok eloltásán fáradozott. Ha pedig nem érik tetten az illetőt, vagy nincs szemtanú, nagyon nehéz rábizonyítani valakire, hogy felelőtlenül gyújtott tüzet.