Iohannis és a protokoll

Nem ez az első alkalom, hogy Klaus Iohannis leköszönő román államfő hátat fordít valakinek, valakiknek. Ezúttal Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének irányába maradt el a „ió nopot chivának” (az a szállóige, amit anno, még 2020-ban a COVID-19 járvány kezdetén címzett a Szociáldemokrata Pártnak).

A román államfő két mandátuma alatt több protokolláris hibát is elkövetett, amelyek nemcsak belföldön, hanem nemzetközileg is feltűnést keltettek. Közismert tény, hogy idén már nem újrázik az államfői posztért, ugyanakkor a NATO-főtitkári tisztség is elúszott. 

Valamiért a kabátokkal folyton baj volt mandátumai alatt… Sehol sem találtak stabil vagy mozgó fogast.

Franciaország, Párizs – 2015

Iohannis egy hivatalos párizsi látogatása alkalmával, érkezését követően azon bosszankodott, hogy nem volt senki a hivatalos személyzet tagjai közül, aki megfogta volna a kabátját. Ha ez nem lenne elég, feleségét, Carmen Iohannis first ladyt nem kísérték a limuzinhoz – mindez érkezésének első tíz percében a Charles de Gaulle repülőtéren történt, és részben a francia protokoll figyelmetlen szervezésének tudható be. Míg Iohannis várakozott a szívélyes fogadtatására, egy protokollsegéd sem érkezett, hogy gondoskodjon a kabátjáról, így azt a félperces álldogálás után a román elnök végül a hivatalos autó tetejére dobta. A helyzetet gyorsan rendezték, az Őrző és Védő Szolgálat (SPP) vezetője, Lucian Pahonț a biztonsági személyzet egyik tagjának gyorsan átadta a kabátot, aki az elnök kíséretének tagjaihoz juttatta – olvasható, látható a Libertatea és a Digi24 oldalán. 

Egyesült Királyság, Glasgow – 2021

A COP26 klímakonferencián Iohannis az asztalra tette a kabátját, ami a diplomáciai protokoll szerint tiszteletlen gesztusnak számít. 

A találkozón több mint 120 ország vezetője vett részt, és a tanácskozások szigorú szabályok szerint zajlottak, ezért a protokoll megsértését sokan elítélték. Az esetet több romániai hírportál is kritizálta, hiszen egy ilyen világeseményen különösen nagy figyelmet kap minden apró részlet – olvasható a Deutche Welle és az Antena 3 hírtelevízió oldalán.

Majdnem Adolf Hitler lett belőle 2018-ban

Darius Vâlcov volt államtanácsos és egykori pénzügyminiszter, akiről nem árt tudni, hogy 2018-ban alapfokon nyolc év börtönbüntetésre ítélte befolyással való üzérkedés miatt a Legfelsőbb Bíróság, hivatalos Facebook-oldalán Adolf Hitlerhez hosonlította a köztársasági elnököt.

Az egykori pénzügyminiszter egy olyan videót osztott meg közösségi oldalán, amelyen a #Rezist mozgalom hashtagje horogkeresztté alakul át, majd a végén feltűnik Iohannis Hitler-frizurával és -bajusszal, mellette az ismert náci üdvözlés parafrazálva: „Hail Iohannis” (ráadásul helytelenül, helyesen Heil kellene legyen). A videó, amelyet azóta töröltek a Facebookról, olyan állításokat is közölt, amelyek szerint a Romániai Németek Demokrata Fóruma valójában a náci Deutsche Volksgruppe utódszervezete. Az antiszemitizmus megfigyelésével és leküzdésével foglalkozó MCA România felhívta Viorica Dăcilă volt miniszterelnök figyelmét is az esetre – olvasható a Nyugati Jelen oldalán, és közölte az Antena3 CNN is.

Magyarország, Budapest –2024

Az Európai Politikai Közösség találkozóján a Puskás Aréna előtt Orbán Viktor kormányfő fogadta az európai országok miniszterelnökeit és államfőit. A magyar miniszterelnök személyesen üdvözölte (volna) Iohannist is, amint kiszállt az autóból, de ő levegőnek nézte vendéglátóját, tudomást sem vett Orbánról. Elvégre a nézés és a látás között van némi különbség, döntse el mindenki maga, hogy itt mi történt. 

Mint ismert, Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményére került sor múlt héten csütörtökön és pénteken: a két rendezvényt – az Európai Politikai Közösség találkozója és az informális EU-csúcs – a magyar fővárosban tartották meg, a Puskás Arénához érkeztek az állam- és kormányfők. Az eseményen Klaus Iohannis államfő is részt vett, hangsúlyozta a régió biztonsági helyzetével kapcsolatos egységes és határozott álláspont szükségességét, valamint az Ukrajnának nyújtott támogatás fenntartását. A migrációval kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésen a román államfő az illegális migráció elleni küzdelmet szolgáló rövid távú megoldások mellett egy olyan hosszú távú megközelítést szorgalmazott, amely magasabb fokú kohéziót és hatékonyságot biztosít ezen a téren – közölte a román elnöki hivatal.

Érkezésének stílusa igencsak sokatmondó volt, ugyanis 17 másodpercig tudomást sem vett Orbán Viktor magyar miniszterelnökről. Ez nem csupán egy protokolláris mozzanatként értelmezhető, hanem fontos üzenetet hordoz a két ország közötti diplomáciai és politikai kapcsolatokról. Az eset az évek óta húzódó feszültség szimbolikus kifejeződése, amely az EU jövőjéről és Közép-Európa politikai irányvonaláról alkotott eltérő nézetekben gyökerezik. Ugyanakkor az Antena 3 román hírtelevízió szerint mindez azért történt, mert a román államfő konvoját a magyar rendőrség állítólag negyedórán át „sétáltatta” a Puskás Aréna környékén, mert eltéveszthették a stadion bejáratához vezető utat. Iohannisról közismert tény, hogy rendkívül türelmetlen, és az sem titok, hogy nem igazán kedveli a magyar miniszterelnököt. A mostani felvételeken jól látszik, hogy Iohannis a kocsijából kiszállva a földet nézi, pár szót vált a tanácsadójával, megigazítja öltönyét, megfordul, és 17 másodperc múlva mosolyogva kezet fog Orbánnal.

Mint ismert, Klaus Iohannis és Orbán Viktor között több éven át feszültségek alakultak ki, amelyek főként két témában gyökereznek: a magyar kisebbség jogai Romániában és az autonómiát célzó törekvések. Nem mellékes az sem, hogy eltérő véleményük van az európai jövőképet illetően. Orbán Viktor hosszú ideje szorgalmazza egy új, regionális szövetség létrehozását Közép-Európában, amely önálló politikai utat követne, részben függetlenedve az EU főbb politikai irányvonalaitól. Orbán a „szuverén Közép-Európa” gondolatát támogatja, amely a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe, szemben az EU központi irányítása által képviselt közös szabályozással. Iohannis viszont határozottan elkötelezett az EU egysége és integrációja mellett, elutasítva a közös európai irányvonalat gyengítő, új törésvonalak kialakítását. A román elnök szerint az EU kohézióját kell erősíteni és a kelet–nyugati megosztottságot csökkenteni, ahelyett hogy a régió különutas politikát folytatna. Iohannis nyíltan bírálta Orbán elképzelését, ami tovább fokozta a két vezető közötti ellentéteket.

Iohannis egyik legjelentősebb kritikáját 2020-ban fogalmazta meg, amikor a szenátus elé került egy olyan törvényjavaslat, amely a Székelyföld autonómiáját célozta. A román elnök kijelentette, hogy a javaslatot a PSD és az RMDSZ közös munkájának eredményeként próbálták előmozdítani, és „Erdélyt próbálták átadni a magyaroknak”.  Orbán Viktor és Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere hevesen reagáltak, előbbi „provokációnak” tartotta Iohannis nyilatkozatát, míg Szijjártó azzal vádolta a román elnököt, hogy „gyűlöletet szít” a két ország között.

Ezeket a feszültségeket súlyosbította az, hogy  Iohannis nyilvánosan fellépett a magyar kormány által a romániai magyar közösség számára nyújtott támogatás ellen, miközben Orbán és más magyar vezetők rendszeresen a határon túli magyarok védelmére hivatkoztak, amit a román vezetés többször is elfogadhatatlannak tartott. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok így számos alkalommal hűvössé váltak, mivel mindkét fél próbálta érvényesíteni saját nemzeti érdekeit.