2024. july 6., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Innováció és digitális Európa az EP napirendjén

Az Európai Parlament e heti plenárisán Európa jövőjéről, illetve a június 28-29-i uniós csúcs legfontosabb kérdéseiről folyt a vita. 

Az Európai Parlament e heti plenárisán Európa jövőjéről, illetve a június 28-29-i uniós csúcs legfontosabb kérdéseiről folyt a vita. Kedden délután az USA visszalépésének hatásairól vitáztak az EU külpolitikai vezetője, Federica Mogherini részvételével. A képviselők Európa biztonsága szempontjából tekintették át a döntés hatásait, de azt is megvizsgálták, hogy a lépésnek milyen következményei lehetnek az Irán és egyes uniós vállalatok (például a Total vagy az Airbus) közötti üzleti kapcsolatokra. 
Szintén kedden délelőtt vitatták meg a Tanács és a Bizottság képviselőinek részvételével az uniós vezetők június 28-29-i, brüsszeli találkozójánnak legfontosabb kérdéseit.
Az uniós állam- és kormányfők a brüsszeli találkozójuk során a legsürgetőbb ügyekről: a közös európai menekültügyi rendszerrel kapcsolatos következő lépésekről és (27 tagállam részvételével) a Brexit-tárgyalások előrehaladtáról egyeztetnek.
Eszmecsere az EU jövőjéről 
Tegnap reggel 10 órától Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke személyében a hetedik európai állam- vagy kormányfő folytatott eszmecserét az EU jövőjéről a képviselőkkel.
Rutte miniszterelnök és Antonio Tajani, az EP elnöke a vita után az Európai Parlament strasbourgi székhelyének protokollterme előtt tartott rövid sajtótájékoztatót.
A következő plenáris ülésen júliusban Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szólal fel.
Rutte kormányfő előtt idén az alábbi állam- vagy kormányfők vettek részt hasonló vitán: Leo Varadkar ír miniszterelnök január 17-én, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök február 6-án, António Costa portugál miniszterelnök március 14-én, Emmanuel Macron francia elnök április 17-én, Charles Michel belga miniszterelnök május 3-án és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök május 30-án.
A drónok biztonságos röptetéséről
A Parlament jóváhagyta a drónok biztonságos röptetését célzó szabályokat, amelyek értelmében egységes biztonsági előírások lesznek érvényesek Európa-szerte. Ugyanakkor azt várják, hogy a jogbiztonság felpörgeti a piac fejlődését, illetve a modernizált repülésbiztonsági szabályok válaszolnak az új kihívásokra.
A képviselők ezért is támogatták a drónok biztonságos használatát garantáló új szabályokat és a repülésbiztonsági szabályok korszerűsítését.
Az új jogszabály célja, hogy egységes biztonsági előírásokat fektessen le az unióban, a gyártók számára pedig megteremtse a termék- és szolgáltatásfejlesztéshez elengedhetetlen jogbiztonságot. Jelenleg a drónok nagy részére nemzeti szabályok vonatkoznak, amelyek megnehezítik a fejlesztők dolgát.
Az új szabályok értelmében csak olyan drónok építhetők, amelyek működés közben nem sodornak mást veszélybe. A drónoknak kockázati besorolásuk alapján különböző biztonsági funkciókkal kell rendelkezniük: a gép tömegétől vagy üzemelési területétől függően kötelező lesz például az ütközéselhárító rendszer vagy az automatikus landolási funkció arra az esetre, ha a pilóta elveszti a kapcsolatot a géppel.
A drónpilótáknak ismerniük kell a rájuk vonatkozó szabályzást, és ügyelniük kell arra, hogy gépük repülés közben ne sodorjon veszélybe mást vagy a légteret használó egyéb járművet. Egyes drónpilótáknak képzésen kell részt venniük, mielőtt vezetni kezdik a drónt.
A drónpilótákat és gépeiket ezenkívül országonként regisztrálni kell majd azért, hogy baleset esetén azonosítható legyen a gép üzemeltetője. Ez a szabály a legkisebb drónokra nem vonatkozik.
Az Európai Bizottság feladata lesz, hogy az alapelvek alapján kidolgozza a részletes uniós szabályzást például a drónok maximális sebességére vagy egymástól kötelezően megtartandó távolságra vonatkozóan. Azt is a Bizottság dolgozza majd ki, hogy mely drónpilótáknak és drónoknak kell átesniük kockázati tanúsításon, kinek lesz kötelező a képzés, kit kell regisztrálni, és mely drónok esetében lesznek kötelezőek a további biztonsági funkciók.
A repülésbiztonsági szabályok korszerűsítése
A drónokra vonatkozó uniós szabályzás része az uniós repülésbiztonsági szabályok modernizálásának. A szabályfrissítés célja az volt, hogy az unió repülésbiztonsága továbbra is magas szintű maradjon, ugyanakkor a szabályok praktikusabbak és a kockázati tényezőkkel arányosabbak legyenek a következő évtizedekben várható forgalomnövekedés kezelésére.
A szabályok frissítésének eredménye emellett az is, hogy szorosabbra fűzik a válságzónák feletti átrepülés engedélyezésével foglalkozó uniós és nemzeti hatóságok közötti együttműködést. A Bizottság olyan szabványok kidolgozására is felhatalmazást kap, amelyek segítségével a bajba jutott repülők fekete dobozából a segítségnyújtás meggyorsítása érdekében valós időben letölthetők lesznek az adatok.
A képviselők 558 szavazattal, 71 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot. Az új szabályokat még az unió szakminisztereinek is jóvá kell hagyni.
Jelenleg a 150 kg-nál könnyebb drónok a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartoznak, ezért a gyártóknak és üzemeltetőknek országonként eltérő tervezési és biztonsági előírásoknak kell megfelelniük.
A civil dróntechnológia a következő tíz éven belül az uniós repülési piac mintegy tíz százalékára (azaz évi kb. 15 millárd euróra) nőhet. A Bizottság szerint az iparág 2050-ig 150 ezer munkahelyet hozhat létre.
A további témák között az unió többéves költségvetési kerete, az innováció, a digitális Európa, a biztonsági és védelmi kérdések, valamint az eurózóna reformja szerepel.
A vitában a képviselők mellett az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, első alelnöke, Frans Timmermans és a bolgár tanácsi elnökség miniszterhelyettese, Monika Panayotova vesz részt.
 
Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató